A kétnyelvűség segíthet az információk hatékony kiszűrésében

Egy másik nyelv beszélése számos változást hoz az agyunk működésében, a döntéshozataltól kezdve a memórián át a kreativitásig

Egy másik nyelv beszélése számos változást hoz az agyunk működésében, a döntéshozataltól kezdve a memórián át a kreativitásig. Most kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik két nyelven beszélnek, jobban tudják a figyelmüket az egyik dologról a másikra átirányítani, mint azok, akik csak egy nyelven beszélnek, és mindig a legfontosabb információkra koncentrálnak.

Fokozott kreativitást mutatnak

Ma a világ népességének nagy része legalább két nyelven beszél. Európában például a lakosság több mint fele kétnyelvűnek vallja magát. A többnyelvű emberek agyának jellemzőit már számos tanulmány vizsgálta és úgy tűnik, hogy

az agyuk másképp tárolja az emlékeket: egyszerre dolgozza fel az összes ismert nyelvet, miközben fokozott kreativitást és divergens gondolkodást mutat.

Ma a világ népességének nagy része legalább két nyelven beszél Forrás: Kovács Attila

A Floridai Egyetem kutatói a kétnyelvű és egynyelvű emberek közötti különbségeket vizsgálták a figyelemirányítás és az aktuálisan nem fontos információk figyelmen kívül hagyása terén. Azt találták, hogy a kétnyelvű emberek hatékonyabban hagyják figyelmen kívül a lényegtelen információkat, minthogy elnyomják vagy gátolják azokat.

Ennek egyik magyarázata, hogy a kétnyelvűek folyamatosan váltanak két nyelv között, ezért figyelmüket újra és újra el kell terelniük az aktuálisan nem használt nyelvről

– mondta Grace deMeurisse, a tanulmány szerzője egy sajtóközleményben, amit a ZME Science online tudományos portál idéz. – Ha például egy spanyolul és angolul beszélő személy az egyik nyelven beszél, akkor a másik nyelv úgymond „várakozik", de továbbra is aktív.

A kétnyelvűség előnyei

A Bilingualism tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban deMeurisse és csapata egy olyan feladat segítségével vizsgálta az egynyelvű és a kétnyelvű beszélők közötti különbségeket, amelyet korábban még nem használtak a pszicholingvisztikában. Ezt

részleges ismétlési költségfeladatnak nevezik, amely lehetővé teszi, hogy az emberek képességeit mérjék a bejövő információk feldolgozására és a figyelmük irányítására.

Ebben a vizsgálatban a résztvevők három ingercsoportot kaptak megfigyelésre, amelyek nyilakat vagy színes négyzeteket tartalmaztak. Arra kérték őket, hogy az első, majd a harmadik megfigyelt inger alapján válasszanak a két lehetőség közül. A középső inger olyan információt szolgáltatott, amelyre nem volt szükség, vagy nem volt hasznos a feladat elvégzéséhez.

Egy másik nyelv beszélése számos változást hoz az agyunk működésében, a döntéshozataltól kezdve a memórián át a kreativitásig Forrás: Pinterest

A szakemberek funkcionális egynyelvűekkel és kétnyelvűekkel dolgoztak.

Az első csoportba olyanok tartoztak, akik legfeljebb kétéves idegen nyelvi tapasztalattal rendelkeztek és csak az első nyelvet használják (amelyet gyermekkorukban tanultak), míg a második csoportba olyanok, akik már kilenc éves koruk előtt tanulták meg az első és a második nyelvet, de még mindig használják mindkét nyelvet.

Azt találtuk, hogy a kétnyelvűek jobban figyelmen kívül hagyják a lényegtelen információkat

– mutatott rá Edith Kaan, a tanulmány szerzője egy sajtóközleményben. – Az egyén kognitív tulajdonságai folyamatosan alkalmazkodnak a külső tényezőkhöz, jelen esetben a kétnyelvűséghez.
Hozzátette: ha valaki abbahagyja a második nyelv használatát, a kogníciója is megváltozhat.

Szembetűnő különbségek

A kutatók szerint a tanulmány azt mutatja, hogy nagyobb következetességet kell kialakítani az egynyelvűek és a kétnyelvűek közötti különbségek megértéséhez használt kísérletek során. A nyelvészet általában különböző módszereket használ, ami megmagyarázhatja, hogy

néhány kutatás szerint miért nem olyan szembetűnőek az egynyelvűek és a kétnyelvűek közötti különbségek.

Kétnyelvűség

Kétnyelvű (idegen szóval bilingvis) tágabb értelemben bárki, aki két nyelv folyamatos használatára képes, két nyelven kommunikálni tud; szűkebb értelemben pedig az az ember, aki két nyelven anyanyelvi vagy közel anyanyelvi szinten beszél.

A szakemberek azt is elmondták, hogy az új tanulmánynak nem volt célja annak bizonyítása, hogy a két vagy több nyelvet beszélő emberek „előnyben" vannak azokkal szemben, akik csak egy nyelvet beszélnek. Ugyanakkor azt mondták, hogy a második nyelv tanulása „mindig olyan dolog lesz, ami előnyös lehet az embereknek", akár kognitív, akár társadalmi vagy környezeti előnyökről van szó.