Kiderült: ezért veszélyes az éjszakai műszak

Az esti és éjszakai műszakban végzett munka mellett nehéz megúszni az alvászavarokat

Nincs semmilyen okos trükk: az esti és éjszakai műszakban végzett munka mellett nehéz megúszni az alvászavarokat és a hozzájuk kapcsolódó problémákat. A kérdés rengeteg embert érint, hiszen az EU-ban a munkavállalók nagyjából egyötöde a nappali munkaidősávon kívül (is) dolgozik.

Az alvás elengedhetetlen a normális napközbeni idegrendszeri és kognitív működésünkhöz, a testi és szellemi egészségünkhöz. Ugyanakkor azoknak, akik a nappali műszakon kívül (is) dolgoznak – és 2015-ben az Európai Unió munkavállalóinak 21%-a tett így –, a napszakos alvás-ébrenlét ciklusuk felborulásával kell számolniuk. Hollandiai kutatók most megvizsgálták a munkavégzés időbeli mintázatának összefüggéseit a társadalmi-demográfiai tényezőkkel és az alvászavarokkal.

Rámutattunk, hogy a nappali műszakban végzett munkához képest minden egyéb munkavégzési mintázat – különösen a váltott műszak és az állandó éjjeli munka – az alvászavarok gyakoribb előfordulásával jár együtt

– mondta el Marike Lancel, a GGZ Drenthe Mentális Egészségügyi Intézetének kutatója és a Frontiers of Psychiatry szakfolyóiratban megjelent közlemény rangidős szerzője. –

Figyelemre méltó, hogy az éjszaka dolgozó emberek 51%-ánál legalább egyféle alvászavar mutatható ki."

„Számos bizonyíték utal arra, hogy a nappali műszakon kívüli munkavégzés hátrányosan befolyásolja az alvásminőséget – folytatta Lancel. – Keveset tudunk azonban arról, hogy a különböző munkavégzési időmintázatok pontosan hogyan befolyásolják az alvászavarok előfordulását, és hogy mindez miként függ össze az érintett egyének demográfiai jellegzetességeivel."

A munkarend és az alvászavar kapcsolata

Az ismerethiányokat befoltozandó, Lancel és munkatársai több mint 37 ezer résztvevőt toboroztak vizsgálatukba, melyben a válaszadók demográfiai információt is szolgáltattak magukról amellett, hogy pontosan milyen – rendszeres reggeli, esti, éjszakai, vagy váltott – műszakban dolgoznak. A résztvevők kitöltöttek továbbá egy kérdőívet, amely a hat leggyakoribb alvászavar – álmatlanság (inszomnia), túlzott aluszékonyság (hiperszomnia), alvás közbeni szokatlan viselkedések (paraszomniák), alvás közbeni légzészavarok (pl. alvási apnoé), alvással összefüggő mozgászavarok, illetve a napszakos alvás-ébrenlét ciklussal összefüggő zavarok – előfordulását volt hivatott felmérni.

A válaszokból az rajzolódott ki, hogy a rendszeres éjszakai műszakos munka a legártalmasabb az alvásra nézve.

Az éjszakai műszakban dolgozók fele napi 6 óránál kevesebbet alszik, és 51%-uk legalább egyféle, 26%-uk pedig két- vagy többféle alvászavarról számolt be. A teljes vizsgált populáció megközelítőleg egyharmadánál állt fenn legalább egyféle, 12.6%-ánál pedig két- vagy többféle alvászavar.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy az olyan demográfiai tényezők, mint a nem, az életkor és az iskolai végzettség, befolyásolják-e az alvásminőséget. Figyelembe vették továbbá, hogy a résztvevők egyedül, partnerrel és/vagy gyerekekkel, vagy másokkal – pl. barátokkal, szülőkkel – élnek-e együtt. Az eredmények szerint a férfiak kevesebbet alszanak, mint a nők, mégis a nőknél fordulnak elő gyakrabban az alvászavarok. Az alvásminőség függött az életkortól is: bár az átlagos alvásidő az idősebb résztvevőknél volt kevesebb, a legtöbb alvászavar és azzal összefüggő társbetegség a legfiatalabb, legfeljebb 30 éves résztvevők körében alakult ki.

Az iskolai végzettség és az alvászavar összefüggését illetően a kutatók szintén találtak korrelációt. „A nem-nappali műszakban végzett munka alvásra gyakorolt hatása az alacsonyabb iskolázottságú fiatal felnőttek esetében mutatkozott a legjelentősebbnek" – emelte ki Lancel. Ebben a csoportban aludtak a legkevesebbet a résztvevők, és a körükben számottevően magasabb volt az alvászavarok és társult betegségek előfordulása.

Az esti és éjszakai műszakban végzett munka mellett nehéz megúszni az alvászavarokat Fotó / Shutterstock

Nagyon egyénfüggő, kit mennyire visel meg az éjszakai műszak

A kutatók hozzáfűzik: lehetséges, hogy egyes éjszakai műszakban dolgozó munkavállalókat kevésbé, míg másokat jobban sújtanak az alvási problémák, az azonban biztos, hogy az átlagos éjszakai műszakos dolgozónál a természetes napszakos ritmussal ellentétes munkavégzési mintázat rontja a rendszeres és egészséges alvás esélyeit. „Mivel az éjszakai műszak óhatatlanul aszinkronban van a nappali munkavégzésre beállított környezetünkkel, nem valószínű, hogy az éjszakai munkavégzés negatív következményeit teljesen ki lehet küszöbölni" – magyarázta Lancel.

A szerzők felhívták a figyelmet a munka néhány lehetséges hiányosságára, például arra, hogy az alvászavarokkal küzdők eleve hajlamosabbak lehetnek egy alvással kapcsolatos kutatásra jelentkezni, mint azok, akiknek semmi gondjuk az alvással. A kutatók ezzel együtt úgy vélik, hogy eredményeik fontos tájékoztatásul szolgálnak azon munkaadók számára, akik sok nem-nappali műszakos munkavállalót foglalkoztatnak, és segíthetnek olyan stratégiák kidolgozásában, amelyek a napszakos ritmust felborító munkavégzés káros következményeit célozzák enyhíteni.