Másfél kiló baktérium dolgozik az ember beleiben

Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt és bizonyította, hogy a megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.

A bélflórát a bélnyálkahártyán megtelepedett, zömében oxigénhiányos környezetben szaporodó mikroorganizmusok összessége képezi. Számuk egészséges emberben trilliós nagyságrendű, tömegük együttesen eléri a másfél-két kilogrammot, és becslések szerint akár ezer faj is képviseltetheti magát. A velünk élő hasznos baktériumoknak azonban eddig csak a legnagyobb számban jelen lévő képviselőit azonosították (mintegy 30-40 fajt), mert laboratóriumi tenyésztésük rendkívül nehéz.

Az anyaméhben a magzat bélrendszere még steril. A bélflóra betelepülése és kialakulása a szüléskor kezdődik meg. Elsőként az anya hüvelyében élő baktériumok jutnak be a magzatba, és megkezdik a normális bélflóra kialakítását. A további baktériumok a szoptatás folyamán, a tárgyak szájba vételekor, illetve a lélegzetvétellel jutnak be a csecsemő emésztőrendszerébe.

A bélflóra károsodása betegségeket okoz

A normális bélflóra kialakulása és fennmaradása nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez. Rajnavölgyi Éva professzor, a Debreceni Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy nagyon sok emberi betegség kapcsolódik az egészséges bélflóra - és ezzel együtt az immunrendszer működésének - megbomlásához. E betegségek közé tartoznak a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilis bél szindróma, sőt egyes rosszindulatú daganatok is.

A bélflóra összetétele adott egyénben általában véve stabil, de a bélbaktériumok összetételének eltérése az egyének között, még az egypetéjű ikrek esetében is, igen nagy lehet. A korábbi tanulmányok hangsúlyozták a táplálkozás befolyásoló szerepét a bélflórára. Rajnavölgyi professzor elmondta, hogy egy tavaly megjelent tanulmányban ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját hasonlították össze az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt. és bizonyította, hogy a megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. A professzor kiemelte, hogy napjainkban a Földön mintegy egymilliárd ember éhezik vagy alultáplált, így ők jóval fogékonyabbak a fertőzésekre, mint a normálisan táplálkozók. Ugyanakkor a túltápláltság is komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Milyen baktériumok élnek a bélben?

Mivel a bélrendszer mikrobiális környezete ilyen változatos, ez megnehezíti a klinikailag fontos általánosítást. A közelmúltbeli elemzések azonban azt mutatták, hogy a helyzet egyszerűsíthető, mivel minden ember - beleértve a krónikus bélbetegségben szenvedőket is - csupán három nagy csoportba, úgynevezett enterotípusba sorolható. Ezt a három típust három különböző baktériumnemzetség határozza meg: Bacteroides, Prevotella és Ruminococcus. Még meglepőbb módon ezek az enterotípusok nemcsak a nemtől és a testtömegindextől függetlenek, hanem a nemzetiségtől is, a nyugati nemzetek és a kelet-ázsiai országok étkezési szokásainak jelentős különbségei ellenére.

Dendritikussejt-tenyészet

Gary D. Wu, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Iskolájának kutatója munkatársaival 98 egyén táplálkozását elemezte és meghatározta a bél mikrobiomját (a bélflóra összetételét). Wu azokat a tápanyagokat akarta azonosítani, amelyek alapvetően meghatározzák a mikrobiális fajok mennyiségét. A kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a magasabb zsírbevitel és az alacsonyabb rostbevitel összefüggésben áll bizonyos bakteriális csoportokkal. Úgy tűnik, hogy az enterotípusokat a hosszú távú étrend határozza meg. A Bacteroides enterotípus pozitív összefüggést mutatott az állati fehérjék és a telített zsírok felvételével, míg a Prevotella enterotípus elsősorban a növényi alapú, sok szénhidrátot és kevés húst és tejet tartalmazó étrendhez kötődött. A leggyakrabban előforduló harmadik enterotípus (Ruminococcus) elkülönítése nem könnyű, és gyakran beleolvad a Bacteroides típusba.

Wu és munkatársai további követéses klinikai vizsgálatokat terveznek, hogy kiderítsék, miként lehetne a táplálkozási szokások befolyásolásával segíteni a különféle bélbetegségekben szenvedők mindennapjait. Az is érdekes és további kutatásra méltó felfedezés, hogy egyes élelmiszerek (például a bor, mesterséges édesítő szerek) - noha az enterotípust nem változtatják meg - jelentős hatást gyakorolnak a bél bakteriális közösségére. Különösen a mesterséges édesítők szerepét kell alaposan megvizsgálni, mert korábban senki nem gondolta, hogy ezek a kis koncentrációban bejuttatott anyagok ilyen nagy változásokat okozhatnak a bélflórában.

Rajnavölgyi Éva

A bélbaktériumok közti egyensúlyt az immunrendszer tartja fenn

Rajnavölgyi Éva elmondta, hogy a velünk élő ártalmatlan, sőt hasznos baktériumok egyensúlyát közvetlenül az immunrendszer tartja fenn, amelynek megfelelő működését befolyásolja a táplálkozás. Az immunrendszer és a bél mikrobióta kölcsönhatásainak vizsgálata rendkívül divatos kutatási téma napjainkban. A debreceni Immunológiai Intézetben az immunrendszer egy fontos sejttípusának, a dendritikus sejteknek és a bélbaktériumoknak a kölcsönhatását vizsgálják egy EU által támogatott kutatási program keretében.

Mivel ilyen hatalmas tömegű és jórészt ártalmatlan vagy egyenesen hasznos baktérium él a bélrendszerben, nagyon nagy problémát jelentene, és súlyos betegségek kialakulásához vezetne, ha a bélben működő immunrendszer minden bejutó idegen anyaggal és bakteriális "betöréssel" szemben fellépne. Az is nagy bajt okozna viszont, ha az immunrendszer nem tudná hatékonyan semlegesíteni a bél védelmi vonalait áttörő kórokozókat, például a Salmonella baktériumokat. Ezért a bélben az ételösszetevőkkel és az együtt élő baktériumokkal szemben egyfajta immunológiai tolerancia alakul ki, amelyben főszerepet játszanak a dendritikus sejtek. Ezek egyrészt csendesítik a velünk élő baktériumok elleni immunreakciókat, másrészt kórokozók behatolása esetén védekezésre mozgósítják a T-limfocitákat.

A debreceni Immunológiai Intézetben jelenleg azt vizsgálják, hogy a táplálékkal bejutó telített zsírsavak milyen hatással vannak a dendritikus sejtek által ellátott feladatokra. A közeljövőben tervezik a korábban említett, rostos étrenddel kapcsolatos Prevotella baktériumok vizsgálatát is. Arra kíváncsiak, van-e valamilyen különleges oka annak, hogy betelepülnek a bélbe, illetve játszanak-e valamilyen szerepet a bélrendszer kényes immunológiai egyensúlyának fenntartásában.