Klónozás: Czeizel elvileg szimpatizál Antorini törekvésével - újabb magyar vélemények

Etikai aggályát fogalmazta meg a klónozott élőlényekkel, főként az emberrel kapcsolatban Balázs Ervin, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóintézet igazgatója. A növényi génsebészettel foglalkozó szakember elmondta: ez a technológia ma még gyerekcipőben jár, következésképp a klónozott élőlények életképességei nem elég jók. Lehetséges, hogy az olasz professzor elképzelése szerint megszületik az utód, nem tudni azonban, hogy mennyire lesz versenyképes és egészséges. Balázs Ervin szerint a kérdést a tudomány távlatilag megoldja, ma még korai az ilyen jellegű kísérlet.

Czeizel Endre genetikus elmondta lapunknak, hogy a lelke mélyén elvileg szimpatizál az olasz orvos törekvésével, hiszen vannak meddő házaspárok, akik más módon soha nem juthatnának saját gyermekhez. Ugyanakkor leszögezte: a klónozott embriók beültetésének természetesen megvan a kockázata, de ez akkor is fennáll, ha a legegészségesebb emberek vállalkoznak utód létrehozására. Czeizel Endre szükségesnek tartaná jogi szabályozással megvonni azt a határt, ameddig a klónozást a meddőség kezelésénél lehetne alkalmazni. Az embermásolás a genetikus professzor szerint is szükségtelen, hiszen minden ember egyedüli példány. Szükséges viszont foglalkozni azzal, hogy a klónozás az embermásolás lehetőségén kívül még mire használható. A sejtek klónozása nagy jelentőségű a szervek előállításánál, a betegségek gyógyításában. A genetikus emlékeztetett rá, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő volt amerikai elnök, Ronald Reagan felesége épp nemrégiben kérte arra George W. Busht, ne tiltsa be az őssejtklónozást, a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők érdekében.

Czeizel jó szakembernek tartja az olasz Severino Antinorit, hiszen az olasz nőgyógyász volt az, aki hozzásegített egy 62 éves asszonyt, hogy gyermeket hordjon ki. Azt azonban nem tartja szerencsésnek, hogy az olasz orvos a klónozott embriók beültetését magányos cowboyként világszenzációként hajtja végre, elébe menve orvosetikai, szakmai konszenzusoknak. Czeizel nem tart attól, hogy megkezdődik az emberek sorozatgyártása, úgy véli, az emberek kitartanak a hagyományoknál.

Egy természettudományos kísérlettel kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy az milyen célból történik - véli Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője. A reformációban a természettudománynak mindig megvolt az autonómiája, nem állt szemben a hittel. Ugyanakkor tény: az emberi élet, az emberi identitás az Isten védelme alatt áll. Isten komolyan vette az ember teremtését, nem játékból tette azt. Ennek kell vonatkoznia a természettudományra is. A szóvivő megjegyezte, az ember nem csak biológiai lény, lélekből, szellemből is áll. "Vajon a személyiségjegyek menynyire másolhatók? Végiggondolták-e a kísérletezők a következményeket? Tudható-e, mi lesz a létrejövő kicsi emberekkel?" - kérdezte.

Török Iván, a családdal foglalkozó pszichológus bízik benne, hogy elállnak a klónozástól, hiszen ez eltorzítaná a világot, s valószínűleg a család felbomlásával is járna. "Minek család, ha abban magamat sokszorosítom?" - tette fel a kérdést a szakember. A család egyik sajátja, hogy benne sok eltérő ember él együtt. Az ember egyik legnagyobb értéke, hogy egyszeri és megismételhetetlen. A megismételhető taszító, hiányzik a lényege. Az ember a saját maga számára is tartogat meglepetéseket, a klónozott utód tökéletesen kiszámítható gép lenne. Török Iván rámutatott: a családnak a gyerek ajándék, ily módon meglepetés, s ez még akkor is igaz, ha valakinek nem lehet gyermeke és örökbe fogad, s csak később derül ki, kit választott. A szakember szerint az a csoport, amely csupa egyforma típusú emberből áll, elviselhetetlen. A klónozás semmiképpen sem biztató távlat.

Horváth Ildikó