"Szingapúr legrosszabb állása"

Reggel négytől délután háromig dolgozik a "spermagyűjtő" a szingapúri állatkertben.

A szingapúri állatkertet irányító társaság, a Wildlife Reserves Singapore spermabankot és állati szövettárat hozott létre a fajok megmentése érdekében.

A spermagyűjtés hálátlan feladata egy 25 éves fiatalemberre hárul, aki reggel négykor kezdi nem mindennapi tevékenységét. A Student Magazin munkatársa végigkíséri egy munkanapját.

"Azért kezdünk ilyen korán, mert sok állat szexuálisan izgalmi állapotba kerül ébredés után, és így könnyebb begyűjteni a spermát."

A 25 éves Binatang nemrég végzett a szingapúri Természettudományi Egyetem biológus szakán. Mindig is szerette a természetet és az állatokat, és azt gondolta, hogy a szingapúri állatkertben álmai munkahelyére talál.

"Elvárja, hogy előtte puszit is kapjon"

"Sohasem gondoltam volna, hogy reggelente egy orángután vágyait elégítem majd ki, és az a legrosszabb az egészben, hogy elvárja, hogy előtte puszit is kapjon" - mondja, miközben közelít az állatkert leghíresebb lakójához, az orángutánhoz, aki a hátán heverészve, a fejét karjain pihentetve égnek meredő hímtaggal várja gondozóját.

Gumikesztyűit vazelinnel keni be, vesz egy mély lélegzetet, és eltűnik az óriás főemlős kifutójában. Két perc után ismét megjelenik.

Ezek után a tigrisek kifutója felé indul. A nagy testű macskák lustán heverésznek a fűben. Binatang új kesztyűket húz, és félelem nélkül belép a ragadozók ketrecébe. Pár pillanattal később több, áttetsző folyadékkal teli petricsészével bukkan elő ismét.

"Nem veszélyes?" - kérdezzük. A fiatalember egy pillanatra elgondolkozik, majd mosolyogva vágja rá: "Tudják, hogy nem ellenségként érkezem."

A munkának délután háromkor van vége, amikorra már túl van többek között a rinocéroszokon, tapírokon, zsiráfokon, gorillákon.

"Minden állat más" - mondja, miközben leveszi a kesztyűit, amelyen épp egy jegesmedvespermáitól nedves. "A csimpánzokat utána mindig meg kell ölelgetnem. Az elefánt viszont a legfárasztóbb munka - a méretei miatt, néha mindkét kezemre szükség van."

Még nem tudja, meddig csinálja ezt a munkát, de az állatkert igazgatóhelyettese bízik benne, hogy nem kell megválniuk Binatangtól: "Az állatok túlságosan hozzászoktak Binatang reggeli szolgálataihoz. Sok állat már nem is vesződik a szaporodás természetes formáival."

[origo]