EU: dohányzás után az elhízás az ellenfél

A világ számos országából gyűltek össze miniszterek Genfben, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) közös konferenciáján, hogy megvitassák a fejlett országokat sújtó krónikus elhízás ellen a két ENSZ-intézmény által kidolgozott stratégiát.

Az Európai Bizottság "Nézzünk szembe az elhízással" elnevezésű stratégiai programja teljes körű offenzívát indít a kövérség ellen, mivel "a dohányzás a 20. százada volt, a 21. viszont az elhízás százada lesz" - fogalmazott a konferencián David Byrne, Health and Consumer Protection Commissioner (egészség- és fogyasztóvédelmi főbiztos).

Az Európai Unió népegészségügyi programjának első lépéseként táplálkozási és mozgástudományi szakértők hálózatát hozta létre; így a kutatók egymás eredményeit és a "követésre érdemes gyakorlatot" megismerve a lehető leghatékonyabb fegyvert dolgozhatják ki a népbetegség visszaszorítása érdekében.

Ezentúl az Európai Bizottság új EU-szabályozás elfogadását szorgalmazza, amely biztosítaná a vásárlókat, hogy az élelmiszereken feltüntetett adatok minden esetben megfeleljenek a valóságnak - az egészségtelen táplálkozás okai között ugyanis a félretájékoztatás is szerepet játszik.

"A World Health Organisation /UN Food and Agriculture Organisation stratégia igazi harci induló. Az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a mozgás hiánya, az ülő munka megannyi időzített bombával ér fel, amelyek pusztításával a következő évtizedekben kell szembenéznünk. Az elhízás nagy mértékben csökkenti a várható élettartamot; ha nem fékezzük meg, a jövőben a társadalom erőforrásainak jelentős részét felemészti. A legfrissebb felmérések szerint az európaiak 20-30 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Ha ez a tendencia folyatódik, Európa polgárainak többsége hamarosan elhízott lesz" - állítja Byrne.

A túlsúly vezethet olyan kevésbé látványos betegségekhez - mint különböző légzési problémák, a váz- és izomrendszer torzulásai ugyanúgy -, mint olyan krónikus zavarokhoz mint a cukorbetegség, hólyagproblémák, magas vérnyomás, stroke vagy a rák.

A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport (International Obesity Task Force) becslései szerint a költségvetés egészségügyre fordított teljes összegének kb 2 - 8 százalékát már ma is az elhízásból adódó megbetegedések kezelése teszik ki.