Már 30 ezer faj látható az Élet Enciklopédiájának oldalain

Mintegy 30 ezer növény- és állatfaj adatai már elérhetők minden idők legnagyobb biológiai adatbázisában. Az Encyclopedia of Life folyamatosan bővülő internetes oldalain a tervek szerint a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj kap helyet. Az indulásnál az óriási érdeklődés miatt az oldal nem bírta a terhelést, ezért csak a hétvégén vált ténylegesen elérhetővé.

Február 27-én ünnepélyes keretek között indították el azt a 25 részletesen kidolgozott, szöveges, képekkel, illusztrációkkal és videókkal gazdagon ellátott szócikket, valamint harmincezer faj oldalának vázlatát, amely már bárki által hozzáférhető az Élet Enciklopédiája (Encyclopedia of Life, EOL) oldalain. A bolygónkon élő fajok internetes adatbázisát 2007-ben kezdték összeállítani; a mintegy 100 millió dolláros támogatással készülő program a tervek szerint 10 év alatt gyűjti össze a mintegy 1,8 millió ma ismert növény- és állatfajt. A világméretű érdeklődés miatt az indulást követően az oldal nem bírta a terhelést, így csak néhány napos csúszással vált valóban elérhetővé az adatbázis. Az induló oldalak megjelenése után James Edwards, az EOL-projekt vezetője fontosnak tartja, hogy visszajelzések érkezzenek, ezért a szerkesztők várnak minden megjegyzést, építő kritikát.

Az Élet Enciklopédiáját sokan "makroszkópként" emlegetik, arra utalva, hogy egy ekkora gyűjtemény olyan nagyobb biológiai összefüggéseket tárhat fel, amelyeket korábban csak szűkebb tudományterületeken vizsgáltak. Az emberi öregedéssel kapcsolatos kutatások például általában csak néhány élőlényre - ecetmuslicákra, férgekre - korlátozódnak. "A különféle - nagyon rövid vagy éppen hosszú életciklusú - légyfajok összehasonlító kutatása a hagyományos laboratóriumi muslicákkal további genetikai és molekuláris információkkal szolgálhatna az öregedés folyamatára" - vélekedik James Edwards.

Az Enciklopédia egyelőre angolul és részben franciául olvasható, az ígéretek szerint azonban a későbbiekben több nyelven is hozzáférhető lesz. Első lépésben az állat-, növény- és gombafajokat térképezik fel, majd a mikroorganizmusok következnek. A projekt mögött olyan neves tudományos intézmények állnak, mint a Harvard Egyetem, a chicagói Field Museum, a massachusetts-i Woods Hole Tengerbiológiai Intézet és a Smithsonian Intézet, valamint a londoni Természetrajzi Múzeum, a New York-i Botanikus Kert és a kew-i brit Királyi Botanikus Kert. Az adatokat több nemzetközi tudományos adatbázis szolgáltatta, mint például a világ élő organizmusainak adatait tároló Global Biodiversity Information Facility (GBIF), a világ halfajainak ismeretét őrző FishBase vagy az AmphibiaWeb kétéltű adatbázis. Az enciklopédia információtechnológiai hátterét többek között az Adobe és a Microsoft biztosítja.

Egy a kezdő 30 ezerből: részlet a zöld anolisz oldaláról

Az enciklopédia megismerését, az oldalakon való navigálást két angol nyelvű videóösszeállítás segíti, amelyek végigkalauzolnak az EOL gyűjtőoldalain, felhívják a figyelmet az interaktív lehetőségekre, illetve használati útmutatót adnak az egyes fajokat ismertető "szócikkekhez".

James Edwards úgy képzeli, hogy néhány éven belül bárhol is történjék említés egy fajról az interneten, az Élet Enciklopédiája referenciaként szerepel majd.