Gyémántkereső növényt találtak

Nem mindegyik gyémántot érdemes felhozni a föld mélyéről - ez a mennyiségtől és a kövek minőségétől is függ

Úgy tűnik, a frissen felfedezett növény kizárólag kimberlitkürtőkön képes fennmaradni – ez hatalmas segítség lehet az afrikai gyémántvadászoknak, a kőzet ugyanis köztudottan gyémántlelőhelyeket jelöl.

Stephen Haggerty geológus egy olyan növényt fedezett fel a libériai erdők mélyén, amely, úgy tűnik, kizárólag kimberlitkürtőket választ otthonául – ez azért fontos, mert a kimberlit, azaz a csillámperidotit által megjelölt talajrétegek gyémántokat rejtenek. Ha a növény valóban olyan válogatós, mint amilyennek tűnik, a nyugat-afrikai gyémántbányászat hatalmas lökést kaphat. Haggerty és kollégái az Economic Geology folyóiratban publikálták felfedezéseiket.

Gyémántokat jelző csavarpálma

A csavarpálma-féle (Pandanus candelabrum) az első olyan növény lehet, amely kizárólag kimberlitkürtőkön él. Tudjuk, hogy számos növény képes ércben gazdag kőzeteket jelezni: a Skandináviában őshonos Lychnis alpina és a közép-afrikai Haumaniastrum katangense például a rézlelőhelyek közelében nő csupán. A Pandanus candelabrum valószínűleg azért a kimberlitkürtőket választotta otthonául, mert azok magnéziumban, káliumban és foszforban gazdagok.

A különleges kimberlitkürtők

A kimberlit, azaz csillámperidotit egy alkáli magmás kőzet, a Föld elsődleges gyémántlelőhelyei szinte kizárólag olyan helyeken találhatók, ahol a kimberlitkürtők is megjelennek. Robbanásos, azaz diatréma-vulkanizmus során alakul ki: a magmafeláramlás, amely gyakran még a hangsebességnél is gyorsabb, létrehozza a függőleges és meredek falú, kör- vagy elliptikus metszetű kürtőket. Bár a kimberlit-kitörések viszonylag frissek, a bennük található gyémántok akár 3 milliárd évesek is lehetnek.

Nem minden gyémántot érdemes felszínre hozni

A kimberlitkürtők egyébként nagyon ritkák: Haggerty a Science-nek elmondta, hogy a most ismert 6000 kürtőből 600 tartalmaz gyémántokat, ezek közül csupán 60-ban találhatóak olyan minőségben és mennyiségben, hogy érdemes legyen őket bányászni. Kifejezetten kevés kürtőt találtak egyébként a dzsungelekben, mivel a növényzet szinte áthatolhatatlan a kutatók számára.

Így néz ki a Pandanus candelabrum, amely kizárólag kimberlitkürtőkön él meg Forrás: Stephen Haggerty

Kimberlitkürtőkre kapaszkodnak a növények

Haggerty már a 70-es években is Libériában dolgozott, korábban hullámosított acélrudakat használt a kimberlitkürtők felkutatására. 2013-ban Camp Alpha közelében akadt rá egy újabb darabra, amely 500 méter hosszú és 50 méter széles. Már most sikerült négy gyémántra is ráakadnia a földben: közülük kettő 20 karátos, kettő pedig csupán 1 karátos. Haggerty ekkor fedezte fel a kürtőre kapaszkodott pálmát is, amelynek a mangrove fákhoz hasonló, felszíni gyökérzete és tüskés levelei vannak. A növény akár 10 méteresre is megnőhet, így előfordulhat, hogy a levegőből is észre lehet venni – ez rengeteget segíthetne a potenciális gyémántlelőhelyek felkutatásában.

Egy már ismert fajról van szó

A geológus a kew-i Királyi Botanikus Kert és a Missouri Botanikus Kert kutatóival együtt dolgozva megállapította, hogy a növény egy csavarpálma-féle, és a Pandanus candelabrum fajhoz tartozik, amely Kameruntól Szenegálig megtalálható. Haggerty-nek sikerült megtalálnia 50 kilométerrel arrébb, szintén egy kimberlitkürtőre kapaszkodva, de máshol nem igazán sikerült felfedeznie.

Nem mindegyik gyémántot érdemes felhozni a föld mélyéről - ez a mennyiségtől és a kövek minőségétől is függ Forrás: Flickr / Judy van der Velden

A következő lépés a pálma által megjelölt kürtő vizsgálata – erre csupán jövőre, az esős évszak végén lesz lehetőség. A kutatók arra szeretnének rájönni, hogy található-e benne annyi gyémánt, hogy megérje megkezdeni a bányászatot.