Ha elsüllyed az Északi-sark

Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró.

A fokozódó üvegházhatást keltő szén-dioxid-kibocsátás miatt egyre növekszik annak kockázata, hogy a földgolyó északi pólusán megolvad a jégtakaró, s ennek nyomán akár egy méterrel megemelkedhet a világtenger vízszintje. Az Északi-sarkon bekövetkező átalakulás természetesen komoly hatással lehet az élővilágra: egyes állatfajok - köztük a jegesmedve - végleg kipusztulhatnak. Az éghajlati változás okozta olvadás 17 millió ember közvetlen környezetét érinti majd.

A fenti sötét jövőképet 250 kutató vázolta fel a jelenlegi tendenciákból kikövetkeztethető éghajlati változások perspektíváit összegző jelentésében, amelyet a nyolc ország által létrehozott Északi-sarki tanács (Arctic Council) felkérésére készítettek. A WWF a jelentést összefoglaló közleményében megállapította, hogy az Északi-sark körzetében a korábban vártnál sokkal gyorsabban és intenzívebben mennek végbe a klimatikus változások, hacsak nem sikerül idejében jelentősen visszafogni a környezetszennyező szén-dioxid-kibocsátást.

Megnyílik az Északnyugati-átjáró

A sarki jégtakaró eltűnése következtében a Csendes- és az Atlanti-óceán között egy szélesebb "északi átjáró" nyílna a hajóforgalom előtt, miközben újabb területek válnának hozzáférhetővé a halászat számára. Ha a folyamat folytatódik - írják a tanulmány szerzői -, bekövetkezhet Grönland jegének felolvadása is - igaz, ez több évszázadot venne igénybe -, s e hatalmas tömegű jégtakaró folyékony vízzé válása a számítások szerint hét méterrel növelné a világtenger szintjét.

Amundsenék a Gjöával egy öbölben vesztegelnek 1904 telén

Az Északnyugati-átjáró - jelen állapotában - az Északi-sarkkörtől körülbelül 800 km-re északra, az Északi-sarktól mintegy 2000 km-re délre található: Kanada szigetei között 1450 kilométeren át húzódó tengeri csatornák és szorosok kelet-nyugati irányú sora, amely a Baffin-szigettől északra kezdődik és az Alaszkától északra fekvő Beaufort-tengerig tart. Az Atlanti-óceán felől tízezernyi úszó jéghegy között közelíthető meg, a Csendes-óceán felőli kijárata hasonlóan veszedelmes.

Az Északi-sarki tanácshoz tartozó nyolc ország - Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Japán, Finnország, Svédország, Izland és Norvégia - a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 30 százalékáért felelős. Oroszország a múlt hónapban hagyta jóvá az üvegházhatást előidéző gázkibocsátások csökkentését előíró Kiotói Jegyzőkönyvet, s ezzel lehetővé tette a szerződés hatályba lépését. Az Egyesült Államok viszont, amely az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, továbbra sem hajlandó csatlakozni a légszennyezés korlátozását célzó nemzetközi szerződéshez.

[origo]/MTI