Északi klímacsúcs, áttörés nélkül

Látványos áttörés nélkül ért véget az Északi-sarki tanács izlandi értekezlete. A gyorsuló éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok egy olyan határozattervezetet fogadtak el, amelyhez nem kapcsoltak konkrét megvalósítási javaslatokat. Így nem adtak választ arra a kérdésre, hogyan lehetne lassítani a felmelegedési folyamatot és megelőzni annak az Északi-sarkvidéket sújtó drámai következményeit.

Az Északi-sarki tanács legutóbbi ülését 2004 novemberében Izland fővárosában, Reykjavikban tartották. A küldöttek többek között megtárgyalták azt a jelentést is, amely egy 300 kutatóból álló tudományos testület (Arctic Climate Impact Assessment, ACIA) közel négyéves megfigyeléseit összegezte a globális felmelegedés Északi-sarkvidékre gyakorolt hatásairól és ezek lehetséges következményeiről. Mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, a jelentés szerint jelenleg az Északi-sark környéke kétszer olyan gyorsan melegszik, mint bolygónk többi része, és az évszázad végére nyaranta akár teljesen jégmentessé válhat. Ez lehetetlenné teszi az őslakosság megélhetését és számos északi állatfaj, mint a jegesmedve kipusztulásához vezethet.

Éghajlatváltozás a politika útvesztőjében

Az Északi-sarki tanács megbeszélései és állásfoglalásai fontos politikai barométerként szolgálnak, a globális éghajlatváltozás-ellenes küzdelem aktuális erőviszonyainak megítélésében. A szervezetbe tömörült nyolc ország (Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland, amely kiegészül az őslakosok civil szervezeteivel) az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásnak 40%-áért felelős. A tanács tagjai közül az Egyesült Államok az, amely nem fogadta el a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elvét és tiltakozásaként kivonult az ENSZ égisze alatt 2001-ben Kiotóban rendezett klímakonferenciáról. Az USA azóta sem tagja annak a 128 államnak, amely elfogadta és aláírta a Kiotói Jegyzőkönyvet. Ennek szellemében Washingtont az izlandi értekezleten is csak a kereskedelmi miniszterhelyettes képviselte, míg a többi résztvevő állam- és kormányfőit küldte a megbeszélésre.

A küldöttek növekvő aggodalommal olvasták az ACIA beszámolóját, amely drámai következményeket vázolt az Északi-sark környéki országok számára. "Mindnyájunknak fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy csökkentsük az Északi-sarkvidék szennyezését" - fogalmazta meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ezzel az állásponttal a küldöttek legtöbbje egyetértett, ugyanakkor nagy nehézségeket okozott, hogy közös állásfoglalást tegyenek közzé.

Ennek egyik okát az USA mindenféle gázkibocsátási csökkentést elutasító álláspontja jelentette. Az amerikai Paula Dobriansky szerint "Washington egy széleskörű környezetvédelmi programmal válaszol a klímaváltozás kihívásaira. Ennek kapcsán eddig 5,8 milliárd dollárt költöttek környezetbarát technológiákra, valamint minden területen népszerűsítették a megújuló energiaforrásokat. Az USA ezzel ösztönzi a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését."

A másik nehézséget izlandi Gunnar Palsson, a tanácskozás házigazdája fogalmazta meg. Az Északi-sarki tanács nem az a fórum, amely a globális felmelegedés hatásait csökkentő országonkénti vállalások szabályzására és az ezzel kapcsolatos nemzetközi megállapodások megkötésére hivatott - mondta. Hosszas vitát követően mégis sikerült a résztvevőknek elfogadniuk egy határozattervezetet, amelynek célja az Északi-sarkvidéken tapasztalható felmelegedés lassítása. A tervezetben azonban nincs a megfogalmazott célokhoz szükséges konkrét cselekvési terv, a vállalt feladatok felsorolása és ezek végrehajtásának módja. Nem tartalmazza azt az általános megállapítást sem, hogy drasztikusan csökkenteni kellene az autók és ipari tevékenység okozta környezetszennyezést, pedig e kérdésben számos résztvevő ország egyetértett. Több küldött is megjegyezte, hogy a megállapodás minden bizonnyal nem lesz hosszú életű. A várható politikai viták hevében a megegyezés ugyanúgy felolvadhat, mint az előrejelzések szerint az Északi-sarkvidék jege.

Elszalasztott lehetőség?

Mindezek ellenére az őslakos szervezetek többsége elégedett volt, mivel végre a nemzetközi politika szintjén is előkerültek azok a problémák, melyek megoldásában a nagy nyilvánosság segítségükre lehet.

Ezt az optimizmust azonban nem osztják a környezetvédő szervezetek. "A jelentés felsorolja a változások veszélyes következményeit, amelyből az következik, hogy ezekre nagyon határozott válaszokat kellene adni. Ez most nem történt meg" - nyilatkozta Samantha Smith, a WWF Északi-sarkvidékkel foglalkozó csoportjának igazgatója. A környezetvédők szerint a fejlett északi államok egy eléggé homályos tervezetet fogadtak el, és a tanácskozás nem volt más, mint egy elszalasztott lehetőség. Az Északi-sarkvidéki államok kormányai elszalasztották a lehetőséget, hogy példát mutassanak és a klímaváltozás elleni küzdelem élére álljanak - áll a szervezet közleményében. A WWF a régió összes kormányát sürgeti, hogy azok jelentős mértékben csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ladányi László