A Pireneusok helyenként 3000 méter fölé emelkedő vonulata az Atlanti-óceántól (baloldalt fent) a Földközi-tengerig húzódik. A hegyvidék magasabb gerincei májusban is hóval borítottak. A hegyvidék déli oldalán Spanyolországot találjuk, északi oldala francia föld. A két ország közé ékelődik be Európa egyik miniállama, Andorra.
A Földközi-tenger partján találjuk Barcelonát, az 1992-es olimpiának otthont nyújtó katalán fővárost. Szintén jelentős spanyol város Zaragoza az Ebro partján. Észak-Spanyolország legnagyobb folyóját hosszan követhetjük innen egészen Barcelonától délre levő torkolatáig. A folyó egyik víztárolója jól kirajzolja az eredeti, kanyargós medret. Itt nemcsak a meder, hanem a duzzasztott tó is kanyargós alakú, ami arra utal, hogy a folyó völgye ún. átöröklött völgy: kanyaraival együtt vágódott be a keményebb kőzetbe.
A kép nagyobb, feliratozott változata
A havas gerincek körül élénkzöld színek jelzik az erdőket. Látható, hogy a hegyvidék francia oldalán lényegesen nagyobb a csapadékmennyiség, mint délin. Jól követhetők a Pireneusoktól délre húzódó gyűrt előhegységek, illetve a francia oldalon a híres búcsújáró hely, Lourdes környékén a jellegzetes, sugaras völgyhálózat.
A felvételt május 19-én a kora délutáni órákban észlelte az AQUA műhold MODIS-rendszere.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)