A képen lakott területeket vagy egyéb jól azonosítható, kis kiterjedésű objektumokat nem is érdemes keresni; a sivatag gyakorlatilag lakatlan. A kép közepén, észak-déli irányban helyenként felsejlenek Algéria keleti sivatagi útjának szakaszai, a kép déli (a képen alsó) szélén pedig a sötétebb területek a Tasszili-bazaltvidékét jelzik.
A sivatagok legjellemzőbb tulajdonsága a nagyon alacsony, éves átlagban 50 milliméternél kevesebb csapadékmennyiség. Az oázisok azon a néhány ponton alakulnak ki, ahol a kevés csapadék összegyűlve forrásként előtör. Másutt gyakorlatilag nincs növényzet. Emiatt a kőzetek, geológiai formák zavartalanul nyomozhatók az űrfelvételeken.
A sivatagok a kőzetaprózódás foka szerint lehetnek kő-, kavics- és homoksivatagok. A színek sok helyen árulkodnak arról, hogy az adott területen melyik is a jellemző. A kősivatagok és a szálban álló kőzet a kép alján inkább sötét színű. A vöröses és sárgás színek jelzik a homokot.
A Tasszili hegyvidékén korábbi, csapadékosabb időszakok nyomai látszanak; kiszáradt, kanyargós folyómedrek, sőt a hegyvidék folyóvölgyei is azt jelzik, hogy az éghajlat valaha csapadékosabb volt.
A Terra műholdon elhelyezett MODIS-rendszer képét május 24-én, kedden rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)