Nílus, a folyami oázis - a hét műholdképe

Egy korábbi anyagunkban a Nílusnak az ELTE műholdvevő állomás vételkörzetének déli határától induló szakaszát mutattuk be. Most a folyó menti utazásunkat észak felé folytatjuk. Az Asszuáni-gát alatt a Nílus tipikus folyami oázisként öntözi a Szahara keleti részét.

A sivatag világos- és sötétbarna színű hátterén a Nílus-völgy élénk zöld színe, északkeleten a Vörös-tenger kék csíkja alkotják a kép fő látványosságait. A Vörös-tenger túlpartja már Ázsia: ez a sínai sivatag.

A Nílus (mellékfolyójával, a Kagerával együtt) Földünk leghosszabb folyója. Forráságai Ugandából (Fehér-Nílus) és Etiópia hegységeiből (Kék-Nílus) hozzák el a vizet a Szahara sivatagába. A folyó ártere korábban az árvizek, manapság inkább a csatornázás útján rendszeresen részesül e víz áldásából. A műholdképen is látható zöld szín mutatja a dúsan termő növényzetet 10-20 kilométer széles sávját a folyó mentén. Az ártér határa egyben tereplépcső is: a meredek part tetejétől - ahová már nem jut a vízből - a sivatag kezdődik.

A kép nagyobb, teljes változata

A kép alsó része, a Nílus nagy kanyarja a termékeny folyóvölgy előnyeit kihasználó ókori egyiptomi civilizáció bölcsője: itt találjuk Thébát, a Kirányok Völgyét, Luxort, Karnakot.

A képen megfigyelhetjük a Vörös-tenger mindkét partján látható koralltelepeket. Körülöttük a sekélyebb víz színe sok helyen türkizkékre változik a zömmel kék tengeren.

A TERRA műhold MODIS-felvétele 2005. július 27-én készült. A jövő héten a deltáig, a torkolatig folytatjuk nílusi utazásunkat.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)