A Dardanellák - a kép közepétől kissé északra látható tengerszoros - az Égei-tengert (balra) köti össze a Márvány-tengerrel (jobbra fent), és a képen már nem látható Boszporusszal együtt a Fekete-tenger kijáratát jelenti a Földközi- és így a világtenger felé. Nem véletlen hát, hogy sokszor jutott szerephez a történelem folyamán.
A Dardanellák délnyugati bejáratánál, a déli (ázsiai) parton fekszenek Trója romjai. A görög mitológiából és a közelmúlt filmterméséből is ismert háború igazi gazdasági célja a fekete-tengeri gabonakereskedelem fölötti ellenőrzés megszerzése lehetett. Szintén a görög időkben erre vezetett a perzsa seregek, így a Xerxész-armádia, majd Nagy Sándor útvonala is.
A területet a XV. században az Oszmán Birodalom szerezte meg, és mint említettük, a szárazföld ma is Törökország része. Az első világháborúban, 1915-ben brit csapatok szálltak partra a szoros északi partján, de a hídfőállást nem tudták tartani. A véres veszteség miatt a hadművelet egyik szorgalmazója, a későbbi brit miniszterelnök Churchill lemondott kormányzati posztjáról és frontparancsnokként csatlakozott a hadsereghez.
A teljes kép, nagyobb méretben
Az 1970-es években a ciprusi válság kapcsán kiéleződött a két NATO-tag, Törökország és Görögország viszonya a térségben. Az Égei-tenger szinte minden szigete Görögországhoz tartozik, az egyetlen érdemi kivétel a szoros délnyugati bejáratától északnyugatra található Imroz.
A kép külön érdekessége a felhőzet: Kis-Ázsia felett kumuluszokból álló felhőzet látható, a tenger és a Dardanellák felett pedig fátyolfelhők (valószínűleg cirrosztrátuszok) mutatják a helyi szélmező fodrozódását.
A felvételt szeptember 27-én, kedden készítette a TERRA műhold MODIS-rendszere.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)