A földi légkörzés során az Egyenlítő mentén felszáll a levegő, a magasban észak és dél felé áramlik, hogy a térítők táján leereszkedjen. A leszálló áramlás felhőoszlató hatású, emiatt alakulnak ki Földünk legnagyobb sivatagai ebben az övezetben. A felszálló és leszálló levegő zónája azonban nem a földrajzi, hanem a hőmérsékleti egyenlítőhöz igazodik, amely mozog: tavasszal a déli féltekéről az északira mozdul. Ez a mozgás északra tolja a leszálló levegő zónáját, amely nyárra eléri a Földközi-tengert, napos, száraz, igazi mediterrán időjárást hozva.
A leszálló áramlás zónája most közelíti meg délről a tengert, emiatt gyakori itt a tenger fölé homokot juttató déli szél. A szélviharok által felkapott homok igen messzire vándorol. Sivatagi homokmintákat vettek már alpi gleccserekből is, sőt, a teljes ottani homokminta 70%-a szaharai eredetű. Az Alpokban a homok lerakódásának üteme a minták alapján ezerévente másfél centiméter. Ez a réteg dobostorta-szerűen oszlik el a közben lerakódó és a gleccserben jéggé váló hó rétegei között.
A felvétel nagyobb változatban
Képünkön jól látni, hogy a világossárga homok Egyiptom irányából szabályosan eltakarja a tenger nagy részét. A homok az alsó légrétegekben utazik, emiatt látjuk azt, hogy Ciprus legmagasabb hegyei szabályosan kilógnak a homoktól dús légrétegekből. A partvonalat épp azért helyeztük el a képen, hogy észrevegyük a sziget jellegzetes, de a homok miatt most nem látható körvonalait. Az áramlás egy része behatol a török magasföldre is, másik része a török partok mentén nyugat felé fordulva homokba öltözteti Rodosz környékét is.
A TERRA-műhold MODIS-rendszerek felvételét február 25-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
Timár Gábor - Kern Anikó - Székely Balázs (ELTE)