Kedden az Alpok északi oldalán keletkezve, majd onnan leszakadva több összefüggő zivatargóc is elindult kelet felé. Ezek a jellemzően 100-200 kilométer átmérőjű felhőtömbök több cellás zivatarrendszer összeállásából jöttek létre, lokálisan is elkülönülő alacsonynyomású tömböt alkotva. Mezoléptékű konvektív komplexum néven ismerhetjük őket a szakirodalomból. Bennük heves függőleges áramlások keletkeznek, a feláramlási zónákban hatalmas csapadékokkal. Alulról több, jól elkülönülő cellás zivatarfelhőből áll a rendszer, a felhők tetején azonban a tropopauzáig felnyúló magasszintű szétterülő felhőrészek, a zivatarfelhő "űllői" teljesen összeérnek. Ezért nagyjából 5-6000 méter magas szinttől felfelé zárt felhőzet található, így a műholdképekről - mind a látható mind az infravörös tartományban - homogén, világos felhőmezőt láthatunk.
Ezzel szemben kedden helyi idő szerint 11-12 óra között megdöbbentő felvételt közölt a Terra műhold: a spirális karokkal és szemmel rendelkező felhőzet formailag a trópusi ciklonokhoz, azaz a hurrikánok felhőzetéhez hasonlított.
Képfeldolgozás: Kern Anikó
Bár viszonylag erős villámtevékenység jellemezte az objektumot, sem markáns szelet, sem kiugróan nagy csapadékot nem észleltek. Sőt, a napközben és este kialakult többi mezoléptékű komplexum jóval nagyobb intenzitással viselkedett, azok sokfelé okoztak pusztításokat.
A trópusi ciklonok kiugróan meleg tengerfelszín felett jönnek létre az alacsony szélességeken. Bár kicsit erőltetve azt mondhatnánk, hasonló körülmények esetleg fennállhattak a nagy hőségben nagyfokú növényi párolgás miatt, azonban ez az eredeti feltételrendszerrel össze nem hasonlítható. A csekély zivataros- és szélintenzitás pedig ellent is mond mindennek.
Ugyanakkor tovább bonyolítja a helyzetet a következő tény is: A trópusi ciklonok szárazföldet érve a látens energia felszabadulásának lehetőségét fenntartó meleg tengerfelszínt elhagyva hamarosan megszűnnek. A keddi európai hasonmás légörvény is igen hamar feloszlott, hasonlóan, mint egy szárazföldet ért hurrikán, mintha maga is hiányolta volna a kedvező feltételeket.
Összegezve, a trópusi ciklonok kialakulása szinte lehetetlen a mérsékelt égövben, ugyanakkor a 27-i légörvény formai viselkedése jelentősen hasonlított hozzá. Továbbra is kérdéses, hogy valami hasonlóság lehet-e a légörvény kialakulásának a trópusi ciklon keletkezéséhez?
Születtek olyan vélemények is, miszerint esetleg az előző napi késői zivatarok erős bepárolgása a délelőtt folyamán nagy magasságig erősen nedves légrétegződést hozott létre, így eleinte - amíg a talajról szárazabb levegő nagy tömegben nem keveredett - erőteljes rendezett feláramlás alakulhatott ki. Az összeáramlás és a szélerősödés is talán magasabb szinten történt, ezért nem észleltünk semmit a talajról. A gyors feloszlás pedig innen már törvényszerű a kezdeti feltételek hirtelen megszűnése miatt.
Igaz vagy nem a fenti magyarázat, a szokatlan formai jelenség mélyebb okai még további kutatásra várnak.
Timár Gábor (ELTE) - ICI Interaktív Meteorológia