A Kaukázus másik fele - a hét műholdképe

Vágólapra másolva!
Két hete az Európa és Ázsia határán emelkedő lánchegység keleti vonulatát csodálhattuk meg, néhány napja viszont csodálatosan tisztán látszott a nyugati rész. Lássuk hát a nyugati Kaukázust az Elbrusszal!
Vágólapra másolva!

A hegyvidék e szakasza nem csupán a két említett kontinens, hanem Oroszország és Grúzia határa is. Mindkét ország itteni határvidéke nemzetiségi ellentétekkel és függetlenségi törekvésekkel terhes. Grúzia nyugati csücske, az északon a hegylánc, délen pedig a tenger határolta Abházia gyakorlatilag már egy évtizede függetlenül működik.

A kelet-nyugati irányban, a képen is látható Fekete-tengertől az itt nem látható Kaszpi-tengerig húzódó Kaukázus északi és déli oldalán különösen szépen látszanak a magassági növényövek. A halványzöld lomboserdőket a gerincek körül széles sávban a sötétzöld fenyvesek követik, ezek veszik körbe a világosabb, sárgásbarna színű havasi réteket. A magasabb gerinceket, elsősorban a kép keleti (jobb) oldalán hó borítja. A kép jobb szélének közepénél egy nagyobb, hóval borított képződmény az Elbrusz, amely nemcsak a Kaukázusnak, de egész Európának is legmagasabb csúcsa. A hegy egy nagy kiterjedésű rétegvulkán, és a Smithsonian Intézet vulkáninformációs szolgálata szerint 5633 méter magas - azaz több mint két kilométerrel emelkedik a gyűrthegység gerincei fölé. Bár az Elbrusz nem számít működő vulkánnak, kutatók az utolsó kitörés idejét mintegy tízezer évvel ezelőttre becsülik. Mivel a Kaukázus gerince Európa és Ázsia határa, az ennek északi oldalán emelkedő Elbrusz valójában Európa legmagasabb csúcsa; a köztudatban annak gondolt, 4805 méter magas Mt. Blanc ennél mintegy 800 méterrel alacsonyabb.

Forrás: ELTE

A felvétel nagyobb méretben itt érhető el

Érdemes megfigyelni a hegyvonulat északi és déli lejtőin húzódó, a világos színű kövektől szinte fehér színű folyóvölgyeket. A déli oldalon egy ilyenben egy türkizkék színű víztárolót is felfedezhetünk (a kép jobb alsó sarkában).

Végezetül vessünk egy pillantást a tengerre is. A párhuzamos csíkok nem természeti jelenséget mutatnak, azok a műholdas érzekelőrendszer öregedéséből származó hibák. A folyók torkolata körül megjelenő világosabb vízfelületek a behordott hordalékot mutatják. Ez a hordalék a tenger örvényléseibe is bekerül, és eltérő színével jól mutatja azok megjelenését.

Európa csúcsai



A TERRA műhold MODIS-rendszerének képét október 4-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!