Hajnali csillogás a Fekete-tengeren - a hét műholdképe

E heti felvételünket az archívumból választottuk. A NOAA-műholdak kisfelbontású AVHRR-felvételein egy képpont nagyjából egy négyzetkilométer, a felbontást a megjeleníthetőség érdekében tovább csökkentettük. E holdak felvételein kontinensünk nagyobb részeit egyben figyelhetjük meg.

A NOAA-holdakat - a rovatban általában bemutatott TERRA- és AQUA-szatellitekhez hasonlóan - napszinkron pályára állítják, vagyis naponta hasonló helyi időkor érkeznek a földfelszín egyes pontjai fölé. Hosszabb idő, sok év alatt azonban a szinkronpálya az eredeti beállításhoz képest elcsúszik, így a NOAA-12 és NOAA-15 holdak egyre inkább hajnali képeket adnak (a később pályára állított NOAA-17 és 18 holdak pedig az eredetileg beállított kora délelőttieket).

A hajnali képeken rendszeresen megjelenik a mostani felvételen is látható, szürrealisztikus csillogás; a keleten kelő, még alacsonyan járó Nap fénye csillan meg a vízfelületeken. Képünk keleti (jobb) oldalán szépen csillog a Fekete-tenger (benne a Krím-félszigettel, északra a Dnyeper tározóival), illetve a Földközi-tenger keleti medencéje és az Égei-szigetvilág, déli részén Kréta és Rodosz szigeteivel.

A felvétel nagyobb méretben

Tavaly ilyenkor...

Európa nyugati része még árnyékben van, térségünkön pedig a kép készítésekor egy markáns hidegfront vonult át, felhősávja Rómától a Baltikumig követhető. A front keleti oldalán, illetve a Kárpátok keleti előterében világosabb árnyalatú, alacsony szintű köd borítja a sötétebb felszínt.

Különleges vízi jelenségek

A Krím színes tavai	Csillog a Nap a Nílus vízén
A fjordok legszebb arca	Fénylő Földközi-tenger

A NOAA-15 műhold AVHRR-rendszerének archív felvételét három éve, 2003. szeptember 24-én hajnalban rögzítettük az ELTE vevőállomásán. A Földközi-tengeren kelet-nyugati irányban végighúzódó vékony, fényes csík észlelési hiba, a felszíni jelenségekhez nincs köze.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)