Révbe ért a fáraók legősibb hajója<br/>

Az eddigi legősibb egyiptomi napbárka maradványaira bukkantak amerikai régészek, amelyet a legelső dinasztia korában, mintegy 5000 évvel ezelőtt építhettek.

A királyi bárkát ez év május-júniusában ásták ki a Nílus melletti ősi temetkezési hely, Abüdosz területén, ahol a legkorábbi fáraók vonultak végső nyugalomba. A felfedezést október végén jelentette be a kutatócsoport egyik vezetője, Matthew Adams.

A régészek szerint a bárka tekintélyes mérete arra utal, hogy az egyiptomiak már ebben a korai periódusban is mesterei voltak a hajóépítésnek. Az importált faanyag - valószínűleg libanoni cédrus - használata pedig azt jelzi, hogy már kereskedelmi kapcsolataik is igen kiterjedtek lehettek. A kutatók az eddigi eredmények alapján biztosak benne, hogy ez az eddig ismert legrégebbi napbárka, s jól jelzi a korai egyiptomiak technológia és szervezési tudását.

A királysíroknál talált napbárkákat egyrészt a fáraók temetési szertartásán használhatták, másrészt az uralkodó Ré napistennel tett túlvilági utazásaira szánták őket. Az Egyiptom egyik legrégibb és legszentebb helyeként ismert Abüdosznál eddig 13 napbárkát fedeztek fel, amelyek szinte egyvonalban, egy horgonyzó flottához hasonlóan helyezkedtek el üregeikben.

A jelenleg megtalált hajó huszonkét méter hosszú és több mint két méter széles. Mintegy 400 évvel idősebb a híres gizai napbárkánál, amelyre Kheopsz piramisában bukkantak rá. A szakemberek szerint az akkori időkben az ehhez hasonló bárkák a legbonyolultabb eszközök közé tartoztak, s fontos szerepet töltöttek be a fáraó vezető szerepének egyik szimbólumaként.

David O'Connor, az expedíció vezetője elmondta, hogy a hajószakértők szerint egy teljesen működőképes szerkezetről van szó. Semmi bizonyíték nincs azonban arra, hogy az ilyen bárkákat rendszeresen használták volna a vízben. Ki adott volna egy fáraónak egy használt hajót?

Ajánló:

További információk angol nyelven (New York University). Igényesen szerkesztett magyar nyelvű honlap, gazdag információtartalommal.