A tádzsik nemzetiségű Maszud valószínűleg 1953-ban született, és a kabuli francia gimnáziumban tanult. Az Észak Uraként, Pandzsir Oroszlánjaként emlegetett hadúr neve már negyedszázada szinte folyamatosan zajló afganisztáni háború kezdetén legendássá vált.
A harcot a királyt elűző Mohammad Daud kormánya ellen kezdte, de igazi vezérré az 1979-es szovjet katonai invázió után nőtte ki magát. Vélhetőleg mérnöki végzettsége is hozzájárult ahhoz, hogy ő szervezte meg a legütőképesebb felkelőcsapatot. Hátországa akkor és azóta is a Kabultól északkeletre fekvő 120 kilométer hosszú Pandzsir-völgyben volt, ahol hétszer is visszaverte a szovjetek támadását.
Maszud a Dzsamiat-i-Iszlámi szervezet élén egyesítette az északi országrészt, ahol a törzsi ellentétek kevésbé súlyosak, mint Afganisztán más területein. A szovjet kivonulás után 1992-ben az Iszlám Dzsihad Tanácsának nevezett koalíció vezetője lett, ugyanebben az évben a felkelők kormányában a hadügyminiszteri tárcát kapta. 1993-ban a nagy ellenlábasa, a pastu Gulbuddin Hekmatjar vezette nemzeti egységkormány megalakulásakor lemondott tisztségéről.
Szülőfalujában temették el vasárnap Ahmad Sah Maszud parancsnokot, az afgán fegyveres ellenzék vezetőjét. A tálibellenes "Északi Szövetség" katonai vezetője szeptember 9-én halt meg merénylet következtében. Holttestét helikopteren szállították a szülőfalujába, a Pandzsir-völgy szívében lévő Dzsangalakba, majd feldíszített ágyútalpon vitték sírjához. A temetésre összegyűlt több ezres tömeg bosszúért kiáltott. Burhanuddin Rabbani, az ENSZ által elismert afgán kormány miniszterelnöke, az Északi Szövetség hivatalos vezetője kijelentette: A tálibok Oszama Bin Laden és Pakisztán irányítása alatt állnak. "Ezek az emberek el lesznek törölve a Föld felszínéről, ha Isten is úgy akarja." |
Maszud a cél érdekében szövetséget kötött a síitákkal és az üzbég Abdul Rasid Dosztum tábornokkal is, aki a szovjet megszállás idején Nadzsibullah kormányhadseregének díszesen dekorált tábornoka volt, később Maszud szövetségeseként vonult be Kabulba, majd Hekmatjar oldalára állt és saját kiskirályságot épített ki.
A tálibok fokozatosan felmorzsolták ellenfeleiket, így 1998-ban a szintén nem túl kíméletes módszereiről ismert, de utolsóként talpon maradt Maszud lett az immár csak Afganisztán tíz százalékét ellenőrző ellenzéki csapatok főparancsnoka, egyben az ENSZ által Afganisztán hivatalos képviselőjének elismert, Burhanuddin Rabbani vezette kormány miniszterelnök-helyettese.
Maszud idén nagy erőfeszítéseket tett, hogy támogatást szerezzen: tavasszal életében először Nyugat-Európába látogatott, de csak visszafogott fogadtatásban részesült.
Szeptember 9-én az ellenzéki vezető a Hvádzsa Bahauddin faluban lévő, egyébként szigorúan őrzött rezidenciáján adott interjút Kabulból érkezett állítólagos arab újságíróknak, amikor felrobbant egy kamerába rejtett robbanószerkezet. Maszud állapotáról sokáig ellentmondásos hírek érkeztek.
Felröppent halálhírét többször cáfolták, bár azt elismerték, hogy súlyos állapotban van és egy tádzsikisztáni kórházban kezelik, halálának hírét csak szombaton jelentették be hivatalosan.
A tálibellenes koalíció élére Mohammed Fahim Hán tábornokot nevezték ki, ő eddig a biztonsági miniszter tisztségét töltötte be. Mind katonailag, mind politikailag nehéz dolga lesz, ha pótolni akarja a karizmatikus Maszudot.
Vladár Tamás