A szegedi PhD-s szabadkőműves titkosírást fejtett meg

Egy kétszáz éves rejtélyt oldott meg rövid idő alatt egy szegedi PhD-hallgató. A 19. századi, ritka titkosírással írt szöveg szabadkőműves nagymesterek életrajzait tartalmazza.

Vámos Hanna, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója néhány perc alatt megfejtett egy titkot, amelyet kétszáz éve senkinek sem sikerült feltörnie – írta a Szegedma.hu.

A ritka titkosírással készült, 84 oldalas mű egy hatkötetes sorozat része, és bár nagy titkokat nem árul el, irodalomtörténeti jelentősége nagy. A művet Pálóczi Horváth Ádám írta, bár Sárközy István titkos naplójaként tartották számon. Mint a kódfejtő munkájából kiderült, a könyv szabadkőműves nagymesterek életrajzait tartalmazza.

“Az Irodalomtudományi Intézetben tartottunk volna előadást, amikor megkeresett minket Jankovics József, az intézet osztályvezetője. Fénymásolatot hozott a nagybajomi rejtélyként emlegetett, 84 oldalas dokumentumról, amely teljes egészében titkosírással készült, még a nyelvét sem tudtuk. Egy hetünk volt az előadás előtt a dekódolásra, így nem sok reményt fűztünk a sikerhez” – mesélte Vámos Hanna.

Pálóczi 1814-ben utalást tett arra, hogy kapott egy titkosírással írt csomagot, de eddig azt hitték a kutatók, hogy ez kitaláció. Pálóczi maga is elismerte, hogy nehezen boldogul a szöveggel.

Az iratot csak szórakozásból kezdte el vizsgálni, és beugrott neki az ötlet, hogy talán a betűeltolásos technikával készült, amelynek az a lényege, hogy egy-egy titkos szó betűit el kell tolni az ábécé szerinti következő betűre. "A betűeltolásos rendszer kezelése rendkívül nehézkes, egy tizenöt betűs szónál, ami a latin nyelvben nem ritka, nagyon könnyű elszámolni magunkat" – mondta Vámos Hanna.