Mégsem biztos, hogy hamisítvány a Jézus feleségéről író lelet

A Jézus feleségét megemlítő papirusztöredék nagy valószínűséggel nem modern kori hamisítvány, derült ki azokból a szénizotópus és színképelemző vizsgálatokból, amelyeket a Harvardon és a Columbia Egyetemen végeztek el.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról a 4. században kopt nyelven íródott papirusztekercs-darabról, ami világos utalásokat tartalmaz arra nézve, hogy Jézusnak felesége volt. A felfedezés élénk vitákat kavart: sok szakértő, valamint a Vatikán is hamisítványnak vélte a leletet.

A Harvard Theological Review nevű szaklapban csütörtökön publikált eredmények szerint a „Jézus feleségének evangéliuma” néven is emlegetett papirusztöredék nagy valószínűséggel nem modern hamisítvány, a papirusz és a tinta anyaga 9. századi eredetre utal. Az írás stílusa és nyelvezete is jellemző volt az adott korszakra.

Több teszt elvégzése mellett a Harvard's Human Evolutionary Biology munkatársai szénizotópos vizsgálatokkal a szövegtöredék korát 659 és 869 közötti időszakra tették. A lelet ezek szerint nagyjából egyidős egy másik papirusztöredékkel, amely János Evangéliumát tartalmazza. A tinta kémiai vizsgálatát a Columbia Egyetem munkatársai végezték Raman-színképelemzés (spektroszkópia) alkalmazásával. Az eredmény szerint a tinta több tulajdonsága is ősibb eredetre utal.

A mikroszkópos és multispektrális (többcsatornás) felvételek elemzésével azt is sikerült megállapítani, hogy a szöveget utólagosan nem módosították. Ha például a negyedik sorban a szigma írásjelet alfára írták volna át, akkor a hamisító az eredeti szöveg „a nő” szavát cserélte volna „feleségem”-re. Ilyen beavatkozásoknak nem találták nyomát, tehát az írás eredeti formájában szerepel a papiruszdarabon.

Így néz ki a mindössze 3,81-szer 7,62 centiméteres papirusztöredék Forrás: Harvard Divinity School

A friss vizsgálatok ellenére több szakember továbbra is fenntartással kezeli a lelet eredetiségét. Bár a papiruszdarab csak rövid szövegtöredékeket tartalmaz, olyan információk szűrhetők ki belőle, amelyek nem találhatók meg az egyház által kanonizált újszövetségi szövegekben. „És Jézus mondá nekik, a feleségem...” – áll az egyik mondattöredékben. A szövegből természetesen nem derül ki Jézus feleségének személyazonossága. Más mondatok szerint Jézus arról beszél, hogy nők is lehetnének a tanítványai.

A szövegtöredék azért is kevert hatalmas vitákat, mert jelentősen szembehelyezkedik a férfiközpontú kanonizált evangéliumi szövegekkel. A kereszténység korai történetével foglalkozó Karen King (Harvard Divinity School) szerint nem szabad a szövegből azt a következtetést levonni, hogy Jézusnak felesége volt. Véleménye szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a korai keresztények körében rendkívül vitatott volt, hogy a házasság és a nők milyen szerepet töltsenek be az egyházban.

A papirusztöredéket Karen L. King, a Harvard Egyetem vallástudományi intézetének (HVD) professzora mutatta be 2012. szeptember 18-án Rómában, egy kopt kereszténységről szóló nemzetközi konferencián. A töredék szerzője ismeretlen, és ez valószínűleg így is marad, hacsak újabb részletek nem bukkannak fel a szövegből. A jelenleg ismeretes kis papiruszdarab nyomán semmit sem tudni arról sem, hogy kik körében volt ismert a szöveg, csupán annyit, hogy kopt keresztények voltak. A kopt nyelv az egyiptomi nyelvből fejlődött ki, az Egyiptomban élő keresztények beszélték a római császárság kora óta. Irodalmi nyelvként a 2. és a 13. század között virágzott, egyik nyelvjárását a kopt ortodox egyház használja szertartásain.