A máris régészeti szenzációt jelentő amphipoliszi sír második kamrájában feltárt kariatidák (a plafont tartó kőleányok) jelenléte egyes ókorkutatók szerint azt a feltételezést erősítheti, hogy az építmény Nagy Sándor édesanyja, Olümpiasz földi maradványait rejti. Ez a legújabb hír az ókor szerelmeseit hetek óta izgalomban tartó ásatásról.
A gyanú alapját Plutarkhosz egy árulkodó bekezdése adja, melyben érzékletesen leírja, hogy a hódító anyja milyen különös lelkesedéssel és gyakorisággal hódolt Dionüszosznak az egyéb hölgyek (klodónok), no meg urak társaságában folytatott orgiákon.
Plutarkhosz az orgiákról
[...] Olümpiasz, aki mindenki másnál buzgóbban merült el ezekben a titkos és önkívületi állapottal járó szertartásokban, hogy még félelmetesebbé tegye őket, nagy szelídített kígyókat vitt magával; ezek kikúsztak a kosarakból és rejtett edényekből, rátekerőztek az asszonyok thürszoszaira [tobozban végződő bot] és koszorúira, s ijesztgették a férfiakat. (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, ford. Máthé Elek)
Az elmélet hívei, köztük Nagy Sándor egyik életrajzírója, Andrew Chugg szerint épp a fent említett hölgyek vezetnek el a sír rejtélyének megoldásához, ugyanis a szentpétervári Ermitázsban és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban található későbbi, római Dionüszosz-ábrázolásokon szereplő papnők gyanúsan hasonló öltözetben tűnnek fel, mint az amphipoliszi kariatidák – beleértve a magas talpú “patacipőket”. A fejükön hordott kosarakban pedig a férfiakat rémisztgető kígyók lehettek.
Olümpiasz születésekor a hangzatos Polükszéna nevet kapta, majd mielőtt Kr. e. 357-ben hozzáment volna II. Philipposzhoz, vagyis Nagy Sándor apjához, együtt beavatást nyertek egy alvilági istenségeknek (kabeiroszok) szentelt titkos kultuszba. Philipposz megmaradt Philipposznak, szerelme azonban felvette a Mürtale nevet, és feltehetően a beavatáshoz köthető barátinak nevezhető kapcsolata a csúszómászókkal. (A kabeiroszok az ókori görög istenség, Héphaisztosz leszármazottai, a tűz istenének papnői pedig ismertek voltak arról, hogy képesek gyógyítani a kígyómarást.) Az Olümpiasz nevet már férjétől kapta, amikor II. Philipposz versenylova nyert az olimpiai játékokon.
Olümpiasz féltékeny természet volt, ami nem igazán szerencsés jellemvonás egy olyan férj mellett, aki uralkodóként további hat-hét feleséggel osztja meg a hálószobáját. Azonban Philipposznak is volt oka a féltékenységre, ugyanis a legenda szerint Nagy Sándor akkor fogant, amikor Olümpiaszt álmában villámcsapás érte. Ez pedig mindenki számára Zeusz “kezét” sejteti a dologban, aki csak egy kicsit is járatos a görög mitológiában. És ha mindez nem lett volna elég az elhidegüléshez, megesett az is, hogy szegény Philipposz kígyót talált a hitvesi ágyban, ami a feljegyzések szerint egyrészt jelentősen csökkentette nemi vágyát, másrészt pedig a bizarr hüllő felkerült Nagy Sándor lehetséges apajelöltjeinek immár háromfős listájára.
Végül Olümpiasz olyannyira megharagudott, hogy fiával önkéntes száműzetésbe vonult Epiruszba, a mai Görögország északi részére, hogy ott apja ellen nevelje Nagy Sándort, és – egyes feltételezések szerint – tervezgesse Philipposz meggyilkolását. Olümpiasz később meglehetősen kegyetlen tettekre vetemedett fia hatalma egyengetése érdekében, majd Nagy Sándor halála után is komoly szereplő maradt a hatalmi harcokban. Végül Püdnában győzték le és ítélték halálra, másfél órányi autóútra Amphipolisztól.