Megtalálták a legrégebbi krónikus szívbeteget

Egyiptomi múmiák az Indiai Múzeumban

Csak a feje, valamint kerámiákba zárva a belső szervei maradtak fenn az óegyiptomi Nebiri múmiájának, akiről egy nemzetközi kutatócsoport megállapította: hogy 3500 évvel ezelőtt krónikus szívelégtelenségben halt meg. Ez a legrégebbi ilyen betegség, amelynek tudunk a létezéséről.

1904-ben, a luxori Királynék völgyében találta meg Ernesto Schiaparelli egyiptológus a Nebiri nevű előkelőség múmiáját rejtő sírt – most egy nemzetközi kutatócsoport munkájának hála az is kiderült, hogy miben hunyt el a meglepően jó minőségű mumifikálódáson átesett férfi.

Csak a fej és a belső szervek vannak meg

A Torinói, a Müncheni és a Yorki Egyetem kutatói együttes erővel vizsgálták, milyen betegségek gyengítették az egykor valószínűleg magas, a fáraóhoz közel álló beosztásban dolgozó férfit. A luxori sírban a testet nem, csupán a fejet, és különböző vázákban belső szerveket találtak, így ez alapján tudták csak kutatni az elváltozásokat.

„Szerencséjükre” a tüdő védőistenének, Hapinak ajánlott kerámia megsérült, így a benne található tüdőt képesek voltak behatóbban megvizsgálni.

A fogai sem voltak egészségesek

Nebiri egyébként a 18. dinasztia, pontosabban III. Thotmesz (Kr. e. 1479 – Kr. e. 1424) uralkodása alatt élt. A kutatók szerint 45-60 éves korában halhatott meg, és korántsem volt egészséges: a multidetektoros komputertomográfia (MDCT) és a háromdimenziós koponyamodellezés kimutatta, hogy

súlyos fogágybetegségekkel küzdött, amelyek masszív tályogokat okoztak a szájában.

2015. augusztus 29.

Érelmeszesedésben szenvedett

A kutatók érelmeszesedés nyomait is felfedezték a jobboldali belső feji verőérben (arteria carotis interna), de mivel a test további részei nem állnak rendelkezésükre, így lehetetlen megállapítani, hogy máshol is fennállt-e a probléma. A mumifikálás során egyébként az agy eltávolítására is kísérletet tettek, de nem jártak teljes sikerrel, így

a kutatók képesek kisebb mennyiségű, kiszáradt agyszövetet vizsgálni.

A mumifikálók vászonszövettel töltötték ki a koponya belsejét, a szemeket, az orrot, a füleket és a szájat, sőt, az arcüreget is.

„Kalcium nyomait találtuk, de mivel a holttest többi része hiányzik, lehetetlen megállapítani, hogy a többi artériában is felbukkant-e az érelmeszesedés” – mondta el a Discovery News-nak Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem antropológusa, aki részt vett a kutatásban.

Tüdőödéma nyomait találták

A tüdő maradványait a müncheni Ludwig-Maximilians-Egyetem professzora, Andreas Nerlich vizsgálta. A kutató szívbetegségre utaló jeleket fedezett fel a jó állapotban fennmaradt szerven: tüdőödéma nyomait találta, amely a szerv léghólyagocskáiban felhalmozódó folyadékot jelenti.

Ötzi, a jégbe fagyott ember is hordozott magában szívbetegségre utaló géneket Forrás: AFP

„Amikor a szív nem képes megfelelően pumpálni, a vér összegyűlik a tüdőbe induló erekben. Ahogy a nyomás növekszik, a folyadék a tüdő léghólyagjaiba kerül” – magyarázta Bianucci.

Szívelégtelenségben hunyt el

Mivel a hisztokémiai festés kizárta az olyan betegségeket, mint a tuberkulózis, a granulómák vagy a mikrobakteriális fertőzés, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

Nebiri akut dekompenzációs szívelégtelenségben hunyt el, amely a krónikus szívbetegség gyakori következménye.

Ma is rengeteg embert érint a betegség

A rendellenességet szívbillentyű-betegség, metabolikus rendellenességek és a krónikus magas vérnyomás is okozhatja.

Az egyiptomi múmiák vizsgálata segítségével a mai betegségekről tis öbbet tudhatunk meg Forrás: Wikimedia Commons

Nebiri esetében valószínűleg vérnyomásproblémák álltak a háttérben. Ma világszerte 20 millió embert érint a krónikus szívelégtelenség, legtöbbjük 65 év feletti. Nebiri esete segíthet rávilágítani arra, hogy elődeink között vajon gyakoribb volt-e ez a betegség, vagy a modern időkben megsokszorozódott a felbukkanása.