Tudja, honnan származik a Heineken sör vörös csillaga?

A patinás holland sör címkéjét díszító vörös csillagnak semmi köze sincs a kommunista eszmeiséghez

A vörös csillag az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom győzelme után vált a 20. század baloldali, kommunista mozgalmainak egyik meghatározó politikai jelképévé. A szovjet blokk 1991-ben történt összeomlását követően a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma, a szvasztika, a náci mozgalom horogkeresztje, valamint az SS jelvénye, a sig rúna mellett egyes országokban tiltott önkényuralmi jelképpé lett, ám mielőtt valaki rosszra gondolna, a méltán híres holland sör címkéjén virító vörös csillagnak semmi köze sincs a világfelforgató eszmékhez. 

Bolsevik államcsíny szülte szimbólum

A kommunizmus fő politikai jelképének eredetével kapcsolatosan többfajta történelmi magyarázatot is ismerünk.

Egy bizonyos, hogy 1918-ban keletkezett Oroszországban, a polgárháborús időszak kezdetén.

Egyik magyarázat szerint, a breszt-litovszki béke után az osztrák és a német frontról Moszkvába átvezényelt csapatok miatt a moszkvai helyőrség katonáinak sapkáján fém ötágú csillagot rendszeresítettek, hogy a „moszkvaiak” megkülönböztethetőek legyenek az egyéb alakulatok állományától.

A breszt-litovszki békeszerződés aláírása Németország és Oroszország képviselői között, 1918. március 3-án Forrás: Bundesarchiv

Amikor a moszkvai helyőrség is csatlakozott a Vörös Hadsereghez, a csillagokat a nemzetközi munkásmozgalom vörös színére festették, és a vörös csillag ekkor vált a bolsevik rendszer szimbólumává.

Eszperantó szimbólumból önkényuralmi jelkép

Egy másik – nem bizonyított – magyarázat szerint a vörös csillag mint kommunista szimbólum rendszeresítésének ötlete Lev Davidovics Trockijtól,

a Vörös Hadsereg főparancsnokától származott.

E verzió szerint Trockij a kitörni készülő forradalom idején összetalálkozott Nyikolaj Krilenkóval, az ismert orosz eszperantistával. Krilenko zakójának hajtókáját egy ötágú zöld csillag díszítette. (A zöld csillag az eszperantó nyelv és kultúra szimbóluma.)

Lev D. Trockij (a kép jobb szélén áll, tisztelegve) a Vörös Hadsereg főparancsnokaként a lengyel háború idején Forrás: Wikimedia Commons

Trockij megkérdezte az eszperantistát, hogy mit jelképez a hajtókájába tűzött jelvény, amire Krilenko azt válaszolta, hogy a csillag öt ága az öt kontinenst, áttételesen pedig az egyetemességet szimbolizálja. Trockijnak a „Világ proletárjai egyesüljetek!” marxi gondolat jegyében annyira megtetszett ez a jelkép, hogy a munkásmozgalom vörös színébe öltöztetett csillagot a Vörös Hadsereg jelvényévé tette.

Vlagyimir Iljics Lenin, az oroszországi bolsevik forradalom vezetője a Kremlben, dolgozószobájában Forrás: Wikimedia Commons

Hogy így volt-e, vagy sem, tudományosan nem dokumentálható, ám tény, hogy a vörös csillag már mint a kommunista mozgalom jelképe vált az 1919-es kérészéletű szlovák, bajor és magyar tanácsköztársaságok címerévé.

Kim Dzsongun, Sztálin legjobb koreai tanítványa megtartotta

Az első világháború utáni években a vörös csillagot mint szimbólumot a nyugat-európai kommunista pártok is átvették. 1945 után a Szovjetunió érdekszférájába került kelet-közép-európai államokban, a hathatós szovjet támogatással puccsszerűen hatalomra jutott kommunisták kiépítette diktatórikus pártállamok, az úgynevezett népi demokráciák címereibe is bekerült a vörös csillag.

Ulrike Meinhoff, az 1970-ben megalakított ultrabaloldali német terrorista szervezet, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) főideológusa. A RAF címerének bázisát is az ötágú vörös csillag alkotta Forrás: Bundesarchiv

Az 1968-tól Nyugat-Európában kibontakozó radikális baloldali mozgalmak – illetve az ideológiailag ezekhez köthető néhány ultrabalos terrorszervezet, mint például a Nyugat-Németországban 1970-ben létrejött Baader–Meinhoff-csoport, a Vörös Hadsereg Frakció – ugyancsak mozgalmi szimbólumként használták a vörös csillagot.

Kim Dzsongun, észak-koreai kommunista pártfőtitkár és államfő Forrás: MTI/EPA/KCNA/Yonhap

A kommunizmus bukása ellenére

a vörös csillag Oroszországban máig fennmaradt a hadseregben felségjelként,

illetve a sztálinista zárványállam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami zászlajának részeként.

Vörös csillag és szólásszabadság

Több egykori szovjet megszállás alá került országban a rendszerváltás után megválasztott új kormányok tiltott önkényuralmi jelképnek minősítették és büntetni rendelték a vörös csillag használatát csakúgy, mint a náci horogkeresztét vagy az SS emblémájáét.

A legvéresebb kezű kommunista diktátor, Joszif V. Sztálin (a kép bal szélén) tanítómestere Lenin (középen) és Kalinyin társaságában. A vörös csillag a Szovjetunió egyik politikai jelképe volt Forrás: Wikimedia Commons

A vörös csillag használata tiltott önkényuralmi jelképnek minősül többek között Magyarországon és Litvániában is. 2008. július 8-án az Európai Emberi Jogok Bírósága egy konkrét ügyben viszont kimondta, hogy a vörös csillag használatának büntetőjogi szankcionálása sérti a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő egyetemes alapjogot.

Középkori misztikus szimbólumból lett márkajelvény

Tiltás ide, tiltás oda, a népszerű holland sör, a Heineken címkéjén a rendszerváltás óta is ott virít az ötágú vörös csillag.

A patinás holland sör címkéjét díszítő vörös csillagnak semmi köze sincs a kommunista eszmeiséghez Forrás: Heineken

Ám még mielőtt bárki valami rosszra, pontosabban a holland óriás kommunizmus iránti nosztalgiájára gondolna, fontos leszögezni, hogy

a Heineken-féle vörös csillagnak semmi köze sincs az 1917-es oroszországi bolsevik forradalomhoz,

sem pedig a kommunista eszméhez. Az 1863-ban alapított patinás cég az 1889-es párizsi világkiállításon mutatta be legújabb, dr. H. Elion, Pasteur tanítványa által kifejlesztett „A” élesztővel erjesztett sörét, ami különleges íze miatt el is nyerte a világkiállítás nagydíját.

Dr. H. Elion, aki 1886-ban kifejlesztette a máig titkos „A”élesztőt Forrás: Heineken Heritage

Az 1889 után palackozott sörök címkéjén nem csak az elnyert rangos díj, hanem már a híres vörös csillag is rajta volt. A piros csillagot a középkori szimbolikából vették át. A csillag négy sarka a vizet, a földet, a levegőt és a tüzet szimbolizálja, az ötödik pedig a mágikus erőt, ami itt konkrétan a főzet különlegességére, egyediségére utal.

Fred Pierre Heineken elnöksége idején nyerte el a cég „A” élesztővel erjesztett söre az 1889-es párizsi világkiállítás nagydíját Forrás: Heineken.com

(Az „A” élesztő összetevői máig szigorú gyártási titkot képeznek.) A patinás sör címkéjén tehát már azt megelőzően ott virított a vörös csillag, hogy mint a kommunista eszmeiség szimbóluma Trockijnak, vagy bárki másnak eszébe jutott volna.