Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, 2002. október 17-én egy orosz Proton-hordozórakétán a magasba emelkedett egy új, nagy teljesítményű űrtávcső, amely az Univerzum legvadabb objektumait és legviharosabb eseményeit hivatott tanulmányozni. Az Integral (INTErnational Gamma Ray Astrophysics Laboratory) nevű műhold fő működési területe a színkép gamma-tartománya, azaz a legnagyobb energiájú sugárzásokat fogja megfigyelni. Ezen kívül egyidejű észlelésre képes a röntgen- és az optikai tartományban is. A négy műszerblokkal felszerelt űreszköz valóban egzotikus objektumokra vadászik: fekete lyukakra, szupernóvákra, neutroncsillagokra és gamma-kitörésekre.
Bár az űrtávcső telepítése és tesztelése még folyamatban van, már az első adatai, felvételei és színképei bebizonyították, hogy képes lesz ellátni tervezett feladatait.
A legnagyobb kihívást az ún. gammakitörések megfigyelése jelenti. A gammakitörések az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó eseményei, fényességük sok száz galaxis együttes fényességét is felülmúlja. Eredetük nem tisztázott, de igen gyakoriak és igen rövid ideig tartanak. Az Integral első képeinek egyikén - amelyeket ezen a héten mutattak be egy párizsi sajtókonferencián - egy gammakitörést láthatunk (lásd fent). A gigászi energiakitörés mindössze 20 másodpercig tartott.
A csillagászok szerint gammakitörések hatalmas csillagok szupernóva-robbanásai, de még inkább két extrém sűrűségű neutroncsillag összeütközése és fekete lyukká való összeolvadása során játszódhatnak le. Az Integral minden műszere remekül teljesített az aktuális gammakitörés megfigyelésekor.
A "feketelyuk-vadász"-nak is nevezett Integral egyik első feladataként a klasszikus fekete lyukként ismert Cygnus X-1 jelzésű objektumot vizsgálta, amely mindössze 10 ezer fényévnyire van tőlünk. A csillagméretű, mintegy öt naptömegű fekete lyuk folyamatosan nagyenergiájú sugárzást generál, mivel egy közeli csillagtól anyagot szív el.
Az Integralt az Európai Űrügynökség (ESA) tervezte és építette. A műhold és a műszerek együttes költsége körülbelül 400 millió angol font.