Október 29-én éjjel olyan helyeken is feltűnt a káprázatos jelenség, ahol normális esetben igen ritka vendégnek számít - azaz a napvihar hatására alacsony földrajzi szélességekre is lehúzódott. Magyarország felett sajnos összefüggő felhőréteg volt éjszaka. A szakemberek szerint azonban a Nap a következő napokban-hetekben is aktív marad, és lehetséges, hogy egy még nagyobb kitörést produkál.
Bolygónkat a káros sugárzások és a napszél ellen légköri pajzsok (pl. ózonréteg) és mágneses mező védi. A napszél száguldó részecskéitől az utóbbi véd meg bennünket. A töltött részecskéket az erővonalak mentén kitéríti, így azok elkerülik a földfelszínt. A napszél részecskéi a pólusok felett férkőznek hozzánk legközelebb, itt ugyanis ún. hasadékok találhatók a mágneses mezőben. Ezek mentén a részecskék behatolnak a Föld légkörébe, és gerjesztik az ott lévő atomokat és molekulákat. Ez a folyamat okozza a sarki fény jelenségét (az északi félgömbön: északi fény, aurora borealis).
Napkitörések alkalmával a Napból kidobódott protonok és elektronok száma nagymértékben megnövekszik. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a napszél hevessége fokozódik, aminek több földi hatása is van.
Mágneses viharok keletkeznek a Föld légkörében, amelyek károsan érintik a számítógéphálózatok és távközlési rendszerek működését. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádióösszeköttetésekben és az időjárás is változékonyabbra fordulhat. Ám a sarki fény gyakrabban villan fel - ahogyan ezt a SpaceWeather.com galériájának gyönyörű képein is láthatja.