A csillagfejlődési modellekből tudjuk, hogy a Naphoz hasonló (közepes) tömegű csillagok életük vége felé ún. fehér törpévé alakulnak át. A fehér törpék igen sűrű, forró felszínű és körülbelül Föld méretű égitestek, amelyek magjában az atommagfúziós folyamatok során keletkezett szén található.
Most először sikerült bizonyítékkal is alátámasztani a négy évtizedes elméletet, mely szerint a csillagmag széntartalmának egy része gyémánttá kristályosodik. Az erre utaló megfigyeléseket a Harvard Egyetem kutatói végezték el.
Eredményeik szerint a Földtől mintegy 50 fényévnyire, a Kentaur (Centaurus) csillagképben a Galaxis eddig ismert legnagyobb gyémántja található. Tekintve, hogy a becslések szerint 4000 kilométer átmérőjű és 10 milliárd billió billió (1034) karátos, ára valóban csillagászati lenne. Összehasonlításképpen: a Föld legnagyobb csiszolt gyémántja a brit királyi jogart ékesítő Great Star of Africa, amely 530,2 karátos.