Startolt a legnagyobb robbanásokra vadászó műhold

November 20-án a NASA pályára állította új nagy űrtávcsövét, a SWIFT műholdat, amely az Univerzum egyik legrejtélyesebb jelenségét, a gammakitöréseket vizsgálja.

Az asztrofizikai kutatások újabb nagyágyúja lehet a Swift névre keresztelt műhold. Az amerikai űreszköz az Univerzum egyik legegzotikusabb jelenségét tanulmányozza, amelynek alapvető természetét máig rejtély övezi. Műszerei a gammakitöréseket (Gamma-ray Burst, GRB), valamint az ezt követő, a spektrum más tartományaiban észlelhető felfénylést (afterglow) vizsgálják majd.

A gammafelvillanásokról rendkívül keveset tudunk, mivel igen rövid idő alatt lejátszódó folyamatok - a másodperc törtrészétől néhány percig tartanak. Egy Föld körüli pályára állított észlelőrendszer fő előnye, hogy gyorsan meghatározhatja a gammafelvillanás forrását, így még kellő időben a megfelelő pozícióba tudja fordítani műszereit, hogy észlelhesse a jelenséget követő felfénylést. A műhold neve is erre utal: azelőtt kell a távcsövek hálózatát a célpontra irányoznia, mielőtt a kitörés elhalványulna (swift - magyarul gyors/fürge).

A legalább két év működési időre tervezett Swift további nagy erénye, hogy ez az első olyan műhold, amelynek fedélzetén az elektromágneses spektrum látható-, ultraibolya-, röntgen- és gamma-tartományának vizsgálatára alkalmas detektorok együtt kaptak helyet. Legnagyobb műszere a gammafelvillanásokat érzékelő távcső (Burst Alert Telescope, BAT), amely hatalmas látómezejével az égbolt egyhatodát képes egyszerre "szem előtt tartani". A szakemberek várakozásai szerint a Swift évente 100 gammakitörést fedez majd fel.

A távcsőegyüttes a gammafelvillanást követően automatikusan megfelelő pozícióba állítja a röntgen (X-Ray Telescope, XRT) és optikai/ultraibolya (Ultraviolet/Optical Telescope, UVOT) detektorait, hogy a spektrum több tartományában egyszerre észlelhesse a kitörés jelenségét, valamint a felvillanást követő utófénylést. A jelenség rövid ideje miatt a gyorsaság kulcsfontosságú a gammakitörések észlelésében, a Swift műszeregyüttese pedig mintegy 25-70 másodperc alatt képes ráállni a gammafelvillanás forrására.

A felvillanás pozíciójának meghatározását követően rendkívül hamar, gyakorlatilag valós időben közzéteszik az adatokat, hogy földi optikai- és rádiótávcsövekkel is észlelni lehessen a jelenséget. A műhold egy földi központba (GRB Coordinate Network, GCN) továbbítja a pozíció-adatokat, amelyeket az interneten keresztül juttatnak el más távcsövekhez, obszervatóriumokhoz.

A gammakitörések vizsgálata mellett a Swift minden eddiginél pontosabb felmérést végez az égboltról a spektrum nagyenergiájú tartományában, hogy feltérképezze a különböző forrásokat.