Felfedezték a Föld nagytestvérét

Újabb óriási lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása terén: amerikai csillagászok egy olyan égitestet fedeztek fel, amely az első, "normális" csillag körül keringő kőzetbolygó lehet.

A most felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) a Gliese 876 jelű csillag körül kering (tőlünk mindössze 15 fényévnyi távolságban), és az eddigi legkisebb körülbelül 150 ismert társa között. Tömege körülbelül 7,5-szerese, átmérője pedig kétszerese Földünkének, amivel a szakemberek szerint csak kőzetbolygó lehet. A korábban felfedezett, Naphoz hasonló csillag körül keringő exobolygók szinte mindegyike a Jupiterhez hasonló gázóriás. Korábban három másik esetben jelezték a szakemberek, hogy kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül, ám ezek mindegyike ún. pulzárok, vagyis felrobbant csillagok őrült ütemben forgó maradványai körül keringenek.

Az észlelési technikák és a műszerek tökéletesedésével a csillagászok egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy a Földhöz hasonló exobolygókra bukkanjanak "normális" (azaz fő fejlődési fázisukban lévő) csillagok körül. Az általunk ismert élet szempontjából ugyanis ezek az igazán izgalmasak: a megfelelő központi égitest mellett szilárd felszínnel, megfelelő tömeggel és gravitációval rendelkeznek. Az újonnan felfedezett "szuper-Föld" azonban nem sok jóval kecsegtet az élet szempontjából: keringési ideje mindössze két nap, és annyira közel van csillagához (0,021 csillagászati egység), hogy felszíni hőmérséklete a becslések szerint 200-400 Celsius-fok lehet.

Ebben az esetben is közvetett módon, a csillagára kifejtett gravitációs hatása révén észlelték az exobolygó jelenlétét, ami annál kisebb, minél kisebb a bolygó tömege. Az elmúlt évek során egyre kisebb tömegű exobolygók kerültek elő. 2004 szeptemberében számoltunk be egy új bolygóosztály felfedezéséről, amelynek tagjai már csak 10-20-szoros földtömegűek voltak, tehát már nem a Jupiterhez, hanem a Neptunuszhoz lehetnek hasonlók. Az újabb nagyszerű eredmény pedig azt bizonyítja, hogy a csillagászok ma már képesek még kisebb tömegű exobolygók észlelésére.

A leghíresebb exobolygó-vadászként ismert Geoffrey Marcy, a Kalifornia Egyetem (Berkeley) professzora nem fukarkodott a nagy szavakkal. "Ez a bolygó válasz egy ősi kérdésre" - mondta, s magyarázatként hozzáfűzte: mintegy 2000 évvel ezelőtt már Arisztotelész is azon elmélkedett, létezhetnek-e máshol a Földhöz hasonló bolygók. "Most elsőként van bizonyítékunk arra, hogy kőzetbolygó kering egy idegen, de normális csillag körül."

A következő nagy feladat: még kisebb tömegű, és az általunk ismert élet szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő exobolygók keresése.