A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók keresése a csillagászat egyik leggyorsabban fejlődő területe. Mára több mint 150 exobolygót ismerünk, amelyek zöme magányos csillag körül kering. Ugyanakkor a Világegyetemben lévő csillagok közel fele kettős vagy többszörös rendszert alkot, ahol a partnerek a közös tömegközéppont körül mozognak. Eddig azonban egyetlen esetben sem találtak exobolygót olyan rendszerekben, ahol a csillagok egymáshoz közel keringenek.
A HD 188753 egy hármas csillagrendszer, amelynek fő komponense a Napunkhoz hasonló csillag, a Földtől 149 fényévre, a Cygnus csillagkép irányában. Két társa körülbelül olyan távol van tőle, mint a Naptól a Szaturnusz. Maciej Konacki (CALTECH) a 10 méteres Keck I teleszkóppal a Jupiternél valamivel nagyobb tömegű exobolygót talált a főcsillag körül. Ez tehát az első megfigyelés a Naprendszeren kívüli, többszörös szoros csillagrendszer egyik tagja körül keringő bolygóról.
A felfedezés fontos, hiszen eddig nem tudtuk, hogy kialakulhatnak-e bolygók ilyen csillagrendszerekben. Az új planétára a Csillagok háborújá-ban szereplő ikercsillag bolygója nyomán "Tatooine-típusú bolygóként" hivatkozott Konacki. A bolygó 3,5 földi nap alatt kerüli meg csillagát, amelynek sárga korongja hatalmasnak látszik a felszínéről. A bolygó égboltján emellett két sokkal kisebb, narancsos és vöröses nap is tündököl: a csillag két további társa. A csillagától mért kis távolság miatt a bolygó tengelyforgása valószínűleg kötött, azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillag felé. Utóbbi tehát az égen állandóan ugyanott látszik, kellemetlen forróságot árasztva.
Az exobolygó-vadászok eddig nem is nagyon vizsgálták a szoros többszörös csillagrendszereket, mivel itt a hagyományos, úgynevezett radiális sebesség módszer nehezen használható, az egyes csillagok ugyanis erősen befolyásolják egymás mozgását. Emellett az elméleti fejtegetések alapján itt kicsi az esélye a stabil bolygópályáknak. A felfedező az exobolygót olyan technológiával mutatta ki, amelyet kifejezetten többszörös rendszerekre fejlesztett ki, és egymáshoz közeli csillagok esetében is megbízhatóan írja le asz egyes tagok mozgását és egymásra kifejtett gravitációs hatását.
Fantáziarajz a látványról, ami a Tatooine bolygó egyik holdján este tárulna elénk. Az égen két csillag látható, a harmadik és egyben legközelebbi csillag a látóhatár alatt van. A balra fent lévő égitest a Tatooine bolygó (Fotó: CALTECH)
A csillagok körül születésük után kialakult úgynevezett protoplanetáris korongok anyagából keletkeznek később a bolygók. Az egymáshoz közeli csillagok gravitációs tere azonban a korongból a port és gázt szétszórhatja - így elvész a planéták alapanyaga. A fenti rendszerben a protoplanetáris korong anyaga feltehetőleg 1,3 Cs.E.-ig, azaz 1,3-szoros Nap-Föld távolságig ért, távolabbi része szétszóródott.
Ha kiderül, hogy többszörös csillagrendszerekben is gyakran születnek bolygók, sokkal több ilyen égitesttel számolhatunk, mint eddig gondoltuk. Az ilyen planéták ugyanakkor abban is segítenek, hogy a keletkezésüket leíró modellek közül kiválasszuk a megfelelőket.