Látványos galaxis egy új óriástávcsőben - a hét asztrofotója

Vágólapra másolva!

A héten a közelmúltban felavatott Nagy Binokuláris Teleszkóp első felvételét mutatjuk be Olvasóinknak. A képen az NGC 891 jelű spirális galaxis látható, amelynek fősíkjában látványosan rajzolódik ki a csillagközi anyag.

Vágólapra másolva!

csillagközi anyag Mars űrteleszkóp Marson Plútó csillag Enceladus Tejútrendszer Hold

Az NGC 891 egy spirális galaxis, amelynek fősíkjára az éléről látunk rá, ezért korongját egy sötét porsáv osztja ketté. Az Sb-típusú csillagváros az Androméda csillagképben, tőlünk 24 millió fényév távolságban helyezkedik el. Egyik érdekessége, hogy az erős röntgensugárzása alapján belsejében intenzív csillagkeletkezés játszódik le napjainkban, avagy ilyenre a közelmúltban került sor. A Hubble-űrtávcsővel korábban végzett megfigyelések alapján a galaxis fősíkjából hatalmas, csillagközi gázból és porból álló buborékok dudorodnak ki. Ezek az erős csillagszelek és szupernóva-robbanások lökéshullámai által a csillagközi anyagba fújt buborékok falai lehetnek.

A mellékelt képet a Dél-Arizonában található Large Binocular Telescope (LBT), azaz Nagy Binokuláris Teleszkóp készítette. A műszer - nevéhez híven - két egymással összekapcsolt távcsőből áll. Mindkét teleszkóp tükre 8,4 méter átmérőjű, amelyek felülete 30 nanométeres pontossággal követi az aktuális megfigyeléshez szükséges ideális alakot (ami a jó leképezéshez szükséges). A két tükör együttes fénygyűjtő képessége egy 11,8 méter átmérőjű távcsövével ér fel. Amennyiben azonban úgynevezett interferometriás módszerrel egyetlen képet állíthatnak elő a két műszer által adott fényből, a felbontóképesség egy 22,8 méter tükörátmérőjű távcsövével vetekszik.

Mindkét tükör üreges méhsejt szerkezetű, emiatt lényegesen könnyebb, mint a régebben gyártott tömör távcsőtükrök. A mellékelt képet rögzítő detektor közvetlenül a tükör fókuszpontjában, az úgynevezett primer fókuszban található, a cső nyitott végéhez közel. Az olasz készítésű digitális képrögzítőt négy darab 36 megapixeles detektor együttese alkotja, amelyekre hat lencséből álló bonyolult rendszer vetíti a tükör által összegyűjtött fényt. Ez biztosítja a torzításmentes leképezést a széles látómező peremvidékén is.

A még 1994-ben indult, 15 intézmény átfogó, nemzetközi LBT-együttműködés összköltsége közel 120 millió dollár. A teleszkópot a tervek szerint elsősorban az optikai és az infravörös tartományban használják majd. Az amerikai, olasz, német kooperációban megvalósuló műszer teljes egészében 2006 őszére lesz üzemképes, bár már most is hasznos munka végezhető vele, mint azt a mellékelt felvétel bizonyítja.

Forrás: Large Binocular Telescope Observatory

Az NGC 891 spirális galaxis a Nagy Binokuláris Teleszkóp felvételén. Észak balra, kelet lefelé van a képen. A kép nagyméretű változatának letöltése (fotó: Large Binocular Telescope Observatory)

A mellékelt felvételt 2005. október 12-én készítették, és tíz darab, egyenként 30 másodperces expozíciós idővel rögzített felvétel összeadásával nyerték. Érdemes megfigyelni, hogy a galaxis szimmetriasíkjában sem egyenletesen oszlik el az anyag, hanem csomósodások és vékonyabb nyúlványok sejthetők, amelyek a fősík fölé, illetve alá nyúlnak. A kép által lefedett égterület átmérője a telehold látszó méretéhez közeli, mintegy fél fok. A felvételen az NGC891 mellett több kisebb, távolabbi galaxis is felismerhető.