Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Az egyelőre OGLE-2005- BLG-390Lb jelzésessel ellátott, újonnan megismert égitest egy távoli vörös törpecsillag körül kering. A csillag a Napnál közel ötször kisebb tömegű, és tőlünk 20 ezer fényévre, a Tejútrendszer belső vidékén, a Sagittarius csillagkép irányában található. A bolygó tömege kisebb a legtöbb ismert exobolygóénál, de így is közel ötszöröse a Földének (körülbelül a Neptunusz tömegének harmada). Keringési távolsága a Föld és a Nap közötti távolság (Cs.E.) mintegy háromszorosa, keringési ideje közel 10 év.

A halvány központi égitest és a nagy keringési távolság miatt a bolygó felszíne igen hideg, közelítőleg -220 ^oC. Ez nagyságrendileg a Plútó mai felszíni hőmérsékletéhez áll közel, noha a bolygó csillagától kb. tízszer kisebb távolságra van, mint a Plútó a Naptól. Ezen a hőmérsékleten nem csak a vízjég, hanem sok egyéb anyag is szilárd jég formájában fordul elő. A planéta felszínét ezért feltehetőleg szilárd vízjég és az ezzel keveredő kőzetek, valamint kisebb mennyiségben fagyott metán, nitrogén, esetleg szén-monoxid alkotja. Talán ritka légköre is van, felszíne pedig leginkább az óriásbolygók jégholdjaira hasonlíthat.

Az égitestet úgynevezett mikrolencse-jelenség segítségével azonosították, az OGLE (Optical Gravitational Lensing Experiment) program keretében. Az ilyen megfigyelések alkalmával a Földről nézve a planéta a csillaga előtt halad el. Gravitációs terével a csillag fényét felénk fókuszálja egy rövid ideig, megnövelve a csillagról hozzánk érkező teljes sugárzást. Esetünkben a kifényesedés háromszoros volt, és mindössze 12 órán keresztül tartott 2005. július 11-én. Később több távcső segítségével, a bolygó keringésének megfelelően többször is rögzítették a jelenséget. Ez a harmadik exobolygó, amelyet mikrolencse jelenséggel fedeztek fel.

Bár az égitest alig hasonlíthat bolygónkhoz, felismerése fontos előrelépés. Ez nemcsak a legkisebb tömegű planéta, amelyet egy normál fősorozati csillag körül eddig találtak, de egyben az eddig észlelt leghidegebb exobolygó is. A jelenlegi modellek alapján a vörös törpék körül a Föld és a Neptunusz közötti tömegű planéták sokkal gyakoribbak lehetnek, mint például a Jupiterhez hasonló gázóriások, méghozzá elsősorban a központi csillagtól mért 1 és 10 Cs.E. közötti távolságban.

Fantáziarajz a halvány vörös törpe körül keringő, a Földnél lényegesen nagyobb bolygóról. A kép nagyméretű változatának letöltése (fotó: NASA, ESA and G. Bacon (STScI))

A felfedezés arra is utal, hogy mikrolencse-jelenségekkel jó eséllyel találhatunk apró bolygókat halvány törpecsillagok körül. Az ilyen objektumok a feltételezések alapján igen gyakoriak lehetnek, de kimutatásukra a jelenlegi legelterjedtebb, úgynevezett radiális-sebesség módszer nem optimális.

Kereszturi Ákos

Korábban:
Tóba dobott kavics az űrben - a hét asztrofotója
Szétszóródó fémek az űrben - a hét asztrofotója
Rénszarvasok a Nap előtt - a hét asztrofotója
Sarki fények a Marson - a hét asztrofotója
Gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
Hatalmas gázbuborék az űrben - a hét asztrofotója
Új térkép a Titanról - a hét asztrofotója
Páratlan képek egy bizarr kisbolygó felszínéről - a hét asztrofotója
Látványos galaxis egy új óriástávcsőben - a hét asztrofotója
Az űrteleszkóp képe a Holdról - a hét asztrofotója
Egy napfolt részletei - a hét asztrofotója
Egy káprázatos galaxis - a hét asztrofotója
Egy óriási gömbhalmaz - a hét asztrofotója
Galaktikus karambol - a hét asztrofotója
A Plútó új térképe - a hét asztrofotója
Az első földönkívüli hegymászás - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer önarcképe - a hét asztrofotója
Galaktikus állatkert - a hét asztrofotója
Ragyogó hófolt a Marson - a hét asztrofotója
Jégsziklák az Enceladuson - a hét asztrofotója
Gigantikus homokdűne - a hét asztrofotója
Kék napnyugta a vörös bolygón - a hét asztrofotója