Teljes holdfogyatkozás szombaton - a hét asztrofotója

Március 3-án, szombatról vasárnapra virradó éjszaka derült idő esetén teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból. A teljesség fázisa alatt, 23:44 és 00:58 között Holdunk halvány vöröses színben pompázik majd.

Holdfogyatkozások idején égi kísérőnk a Földnek a Nap fényében vetett árnyékába merül. Ha a Hold ugyanabban a síkban mozogna a Föld körül, mint a Föld a Nap körül, erre minden telehold alkalmával sor kerülne. A valóságban azonban a két pályasík közel 5 fokos szöget zár be egymással, ezért a jelenség nem látszik minden teleholdkor. Kísérőnk hol az árnyék "felett", hol pedig az "alatt" halad el. Azonban évente van két olyan időszak, amikor kísérőnk éppen a Föld árnyékkúpját keresztezi - ekkor következnek be a fogyatkozások

Az aktuális jelenség elején a Hold szombaton 21:16-kor lép be a Föld ún. félárnyékába (időpontok hazai időben). Ekkor a Holdról nézve bolygónk még nem takarja ki az egész napkorongot, ezért a Holdra ekkor még sok napfény jut. Emiatt alig halványodik el, így a félárnyékos fázis első részét gyakorlatilag nem is vesszük észre. A félárnyékos fogyatkozás végéhez közeledve azonban egyre feltűnőbb lesz a Hold bal ldali peremének sötétedése.

A jelenség pontos megértéséhez nem árt tisztázni az egyes égitestek mozgási irányát. A Hold Föld körüli pályáján nyugatról keletre, tehát az égbolton látszólag jobbról balra halad, emiatt bolygónk árnyékát is jobbról közelíti meg. Ennek az eredménye, hogy a telehold bal oldali fele lép be elsőként a földárnyékba. Minderre egy másik mozgás is rárakódik: a Föld tengelyforgása miatt ugyanis látszólag minden égitest keletről nyugatra halad az égen. A fenti két mozgás közül a látszólagos szögsebességét tekintve az utóbbi a gyorsabb. A Hold tehát "normál" égi útvonalának megfelelően keletről nyugatra (balról jobbra) halad, de ugyanekkor a térben a földárnyék felé, tehát nyugatról kelet felé (jobbról balra) is mozog.

Amikor kísérőnk bolygónk teljes árnyékába kezd bemerülni, érdemes képzeletben egy körré kiegészíteni a földárnyéknak a Holdon megjelenő ívét. Ez közel négyszer nagyobb lesz, mint maga a Hold - mivel bolygónk is nagyobb a kísérőjénél. Ezzel az egyszerű szabadszemes megfigyeléssel tehát megbecsülhetjük a két égitest egymáshoz viszonyított méretét.

A Hold a Föld teljes árnyékába 22:30-kor kezd belépni, ekkor tehát a Holdnak még csak egy része sötétedik el, ez a részleges fázis. Ám kísérőnk a teljes árnyék rávetülő területén sem sötétedik el teljesen. Bolygónk légköre ugyanis hatalmas lencseként megtöri a napfényt, és saját árnyékába is vetít belőle. A légkörön áthaladó fényből a kék hullámhosszak kiszóródnak (emiatt kék felettünk az ég), a vörös megmarad: a Hold így a teljesség alatt sem tűnik el, csak halvány vörösesbarna színt ölt.

A fogyatkozás időadatai:

21:16 félárnyékos fogyatkozás kezdete
22:30 részleges fogyatkozás kezdete
23:44 teljes fogyatkozás kezdete
00:21 teljes fogyatkozás közepe
00:58 teljes fogyatkozás vége
02:12 részleges fogyatkozás vége
03:25 félárnyékos fogyatkozás vége

A fogyatkozás időadatai (MCSE)

A teljes árnyékba 23:44-kor lép be a Hold teljes terjedelmében, és 0:58-ig ott is marad, mindvégig vöröses színben tündökölve. Halványodásával párhuzamosan pedig egyre jobban látszanak majd a csillagok. Legkönnyebben a Szaturnuszt ismerhetjük fel, amely vöröses kísérőnktől kinyújtott kezünkön kb. egy arasszal nyugatra, azaz jobbra lesz ekkor. Holdunk a teljes árnyékből 0:58-kor kezd kilépni, majd 2:12-kor hagyja el teljesen. Ezzel lezárul a fogyatkozás látványos része.