Teljes holdfogyatkozás csütörtök hajnalban

Derült idő esetén teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, hajnali 4 és 5 óra között. A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekről követhető. Az ország több pontján tart távcsöves bemutatókat a Magyar Csillagászati Egyesület.

Holdfogyatkozások idején égi kísérőnk a Földnek a Nap fényében vetett árnyékába merül. Ha a Hold ugyanabban a síkban mozogna a Föld körül, mint a Föld a Nap körül, erre minden telehold alkalmával sor kerülne. A valóságban azonban a két pályasík közel 5 fokos szöget zár be egymással, ezért a jelenség nem látszik minden teleholdkor. Kísérőnk hol az árnyék "felett", hol pedig az "alatt" halad el. Azonban évente van két olyan időszak, amikor a Hold éppen a Föld árnyékkúpját keresztezi - ekkor következnek be a fogyatkozások.

A jelenség pontos megértéséhez nem árt tisztázni az egyes égitestek mozgási irányát. A Hold Föld körüli pályáján nyugatról keletre, tehát az égbolton látszólag jobbról balra halad, emiatt bolygónk árnyékát is jobbról közelíti meg. Ennek az eredménye, hogy a telehold bal oldali fele lép be elsőként a földárnyékba.

Minderre egy másik mozgás is rárakódik: a Föld tengelyforgása miatt ugyanis látszólag minden égitest keletről nyugatra halad az égen. A fenti két mozgás közül a látszólagos szögsebességét tekintve az utóbbi a gyorsabb. A Hold tehát "normál" égi útvonalának megfelelően keletről nyugatra (balról jobbra) halad, de ugyanekkor a térben a földárnyék felé, tehát nyugatról kelet felé (jobbról balra) is mozog.

A csütörtök (február 21.) hajnali fogyatkozás adatai:

02:43 részleges fogyatkozás kezdete
04:01 teljes fogyatkozás kezdete
04:25 teljes fogyatkozás közepe
04:51 teljes fogyatkozás vége
06:09 részleges fogyatkozás vége

Amikor kísérőnk bolygónk teljes árnyékába kezd bemerülni, érdemes képzeletben egy körré kiegészíteni a földárnyéknak a Holdon megjelenő ívét. Ez közel négyszer nagyobb lesz, mint maga a Hold - mivel bolygónk is nagyobb a kísérőjénél. Ezzel az egyszerű szabadszemes megfigyeléssel tehát megbecsülhetjük a két égitest egymáshoz viszonyított méretét.

A fogyatkozás fázisai (Espenak, NASA, GSFC)

A jelenség megfigyelése

A teljes fogyatkozás idején sem tűnik el kísérőnk az égről. Ennek oka, hogy a Föld légköre a napfényt megtöri, és egy hatalmas lencse módjára egy kis részét saját árnyékába vetíti - ettől kap kevés fényt a Hold a teljes árnyékban is. A légkörön áthaladó fényből a kék jórészt kiszóródik mindenféle irányba (ezért kék az ég), a vörös pedig könnyebben áthalad - ennek megfelelően főleg vöröses színben pompázik a Hold a teljes fogyatkozás idején.

Ha a teljesség alatt a Hold felszínén állnánk, az "újföld" (amely négyszer nagyobb a Hold egén, mint a Hold a Föld egén) érdekes látványt nyújtana. Bolygónk árnyékos oldalát egy vöröses gyűrű övezné, ahol a légkör megtöri a fényt, és főleg a vöröset engedi át belőle. Ekkor a holdi táj is megváltozna körülöttünk, kicsit csökkenne a hőmérséklet is - amit persze a szkafanderben nem éreznénk. A korábban szürkés holdporral borított vidék kísérteties vörös árnyalatban derengene, az égbolton pedig feltűnnének a csillagok.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Hold felszínéről normál esetben, a helyi nappal idején alig lát csillagokat az emberi szem. Ennek oka, hogy a megvilágított holdfelszínről sok napfény szóródik a szemünkbe, és ez összehúzza a pillánkat - bár a Hold nappali egén is vannak csillagok, szemünk nem veszi észre azokat. A fogyatkozás teljes fázisa alatt azonban már kevés napfény jut a Holdra, és a mi szemünkbe is, ha ott sétálnánk - ezért egyre több csillag tűnne fel az égen. Legfeltűnőbb a Föld mellett ragyogó fényes Vénusz volna, de az ekliptika síkjában a Nap körül lévő poranyag két hosszúkás háromszög formájában szintén látszana.

A csütörtöki fogyatkozás alatt a Hold az Oroszlán csillagképben látható. Közel 3-4 holdátmérővel felette az enyhén kékes árnyalatú Regulus lesz, messzebb balra pedig a fényes Szaturnuszt is megfigyelhetjük. Mivel kísérőnk a földárnyék "alját" találja el, ezért a totalitás idején sem lesz egyforma színű és fényességű a Hold: alsó része feltehetőleg kicsit világosabb, sárgásba hajló árnyalatot, míg felső része sötétebb vöröses színt fog mutatni.

A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekről követhető. Derült idő esetén az ország alábbi pontjain tartanak a Magyar Csillagászati Egyesület és társszervezetei távcsöves bemutatókat:

• Budapest Polaris Csillagvizsgáló, 1037 Budapest, Laborc u. 2/c., internetes közvetítéssel (Polaris TV)
• Kecskemét este 8-tól: MCSE Kiskun Csoport, Kecskeméti Planetárium, Lánchíd u. 18./a.
• Kiskunhalas Kiskunhalas Városi Csillagvizsgáló, Kossuth u. 43.
• Nagyszénás Kiss György Csillagda, Ságvári utca, rendőrség melletti udvar
• Pécs PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Sportpálya, Boszorkány u. 2.
• Sülysáp, Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület, Sülysáp, Úri u. 32.
• Szeged Szegedi Csillagvizsgáló

Magyar Csillagászati Egyesület