Nem szakadt szét, de az óceánba zuhant az űrállomásról leválasztott tartály

Hazai idő szerint hétfőn hajnalban egy nagyobb hűtőszekrény méretű tartály lépett be a Föld légkörének sűrűbb részébe a Csendes-óceán felett. A szerkezet - amelyet közel egy éve választottak le a Nemzetközi Űrállomásról - az egészségre ártalmas anyagot: ammóniát tartalmazott. Mint hétfőn kiderült, a légkörben felizzott darab veszélytelen helyen zuhant a világtengerbe.

Friss információk, kedd 01.20

A NASA bejelentése szerint sikerült megfigyelni az ammóniatartály megsemmisülését a Csendes-óceán felett, Tasmániától délre. Az objektum körülbelül 80 kilométer magasan izzott fel a légkörben vasárnapról hétfőre virradóra. A megfigyelések alapján agyaga mégsem szakadt több kisebb darabra (a lezuhanás előtt ezt feltételezték, lásd lent). A tartály anyaga így feltehetőleg egy nagyobb tömbben zuhant az óceánba. Képeket és videókat egyelőre nem közöltek az eseményről.

Korábbi (vasárnap esti) információk

Az objektum az űrállomás hűtőrendszeréhez tartozó ammóniatartály volt (Early Ammonia Servicer, EAS). Mint arról korábbi cikkünkben beszálmoltunk, közel egy éve leválasztották, és útjára bocsátották a légkör felé: Clayton Anderson asztronauta "hajította" el a kanadai robotkar segítségével. Ugyanekkor egy feleslegessé vált videokamerától is megszabadult a legénység, amely azóta már elégett a Föld légkörében.

A 635 kilogramm tömegű tartály az elmúlt időszakban az űrszemét darabjait gyarapította. Mivel kis magasságban mozgott, közel egy év leforgása alatt a légköri súrlódás eléggé alacsonyra juttatta ahhoz, hogy hétfőn hajnalban az atmoszféra sűrűbb rétegeibe belépve elégjen.

A belépés helyét és idejét nem lehet pontosan megmondani. A tartály pályáját követő honlapon jelenleg (vasárnap este) november 3-án (hétfőn) hazai idő szerint 4.46-ot írnak, de plusz-mínusz 15 órával.

A becslések alapján a tartály legalább egy tucat darabra fog hullani, amelyekből a legnehezebbek sem haladják meg a 20 kilogrammot. A szakértők szerint a töredékek többsége elég a légkörben, és csak néhány kisebb darab juthat le a felszínig.

Utóbbiak feltehetőleg 160 kilométer/órás vagy ennél kisebb sebességgel fognak becsapódni. A tartályban kis mennyiségben az egészségre káros ammónia található. Az eddigi számítások alapján rendkívül kicsi az esély arra, hogy a légköri súrlódást túlélő darabok leérkezése lakott területen történik - azonban az ilyen űrszemét mozgása nem irányítható, és a légkörbe lépés helye is csak közelítőleg becsülhető. Az utolsó keringések során a test közel +3 magnitúdós lesz, ezért a csillagok között lassan haladó fénypontként szabad szemmel is látható, végül a légkörben a teleholdhoz hasonló fényességű meteorként lángol majd fel.

Mivel a beérkezés pontos idejét nem tudni, azt sem lehet megmondani, hol tűnik fel a tűzgömb az égbolton. Az Antarktisz kivételével ez bármely kontinens felett megtörténhet.

Clayton Anderson a robotkarral elhajítja az űrbe a felesleges ammóniatartályt 2007. július 23-án (NASA)

Folytatódott a takarítás: a 96 kilogrammos videokamera is távozott (NASA TV)

Ez a Nemzetközi Űrállomásról eddig leválasztott legnagyobb űrszemét, amely a légkörben fog elégni. Kisebb szemétkupacokat rendszeresen bocsátanak ki, melyek veszélytelen magasságban megsemmisülnek. Nemrég pedig az első európai teherűrhajó: a Jules Verne izzott el felettünk.

Az ISS-ről az űrbe "lökik" az ammóniatartályt (NASA)

Az alacsonyan mozgó és ezért idővel a légkörben elégő űrszemétdarabok elsősorban nem a Föld felszínén élőkre jelentenek veszélyt. Mint arról áttekintő cikkünkben beszámoltunk, a Föld körül mozgó űrszemét az űrhajók és az űrrepülőgépek, az űrállomás és a műholdak szempontjából veszélyforrás. A probléma megoldására egyelőre csak javaslatok léteznek.