Öt bolygó látható egyetlen éjszaka a következő napokban

Akik veszik a fáradtságot, és nemcsak este, hanem hajnalban is kémlelik az eget, és mindehhez esetleg egy kisebb távcsövet is segítségül hívnak, azok mind az öt, szabad szemmel látható planétát megpillanthatják a következő napokban.

Az idei év elején az esti égbolt egyik fő látványossága a Vénusz. Földünk belső szomszédja annyira fényes és feltűnő, hogy fél-másfél órával naplemente után eltéveszteni sem lehet a nyugati égen.

Mivel a Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, mozgása során nem távolodik el messzire csillagunktól, ennek megfelelően csak este naplemente után, vagy reggel napkelte előtt figyelhető meg. Este akkor láthatjuk, amikor közeledik a Föld felé, jelenleg is ez a helyzet áll fenn. Ennek során csökken a bolygónktól mért távolsága, és egyre feltűnőbb lesz az égen, maximális fényességét február 20-án éri el -4,6 magnitudóval.

Ha a bolygót sikerül távcsővel is megpillantanunk, akkor a napok múltával jól látszik majd, hogy egyre keskenyebb sarlót mutat, miközben közeledik hozzánk. Áprilistól a hajnali égen pedig mindennek a fordítottja figyelhető majd meg, miközben távolodik tőlünk.

Ezek az észlelések együttesen rámutatnak, hogy a Vénusz a Nap körül kering: néha lehagyja bolygónkat, és pillanatnyi fázisa attól függ, hogy mekkora részét látjuk a Nap felé fordított oldalának. Galileo Galilei is hasonlóan gondolkodott négyszáz évvel ezelőtt, és így jött rá, hogy a Vénusz nem a Föld, hanem a Nap körül kering. Ez az egyszerű megfigyelés hozzájárult a geocentrikus világkép leomlásához.

Második célpontunk, a Szaturnusz este kel, és az éjszaka közepén emelkedik magasra az égen. A gyűrűs bolygó a Leo, azaz az Oroszlán csillagképben kereshető fel. Ezt a planétát szintén megfigyelte Galilei, de nem sikerült rájönnie, hogy furcsa kinézetéért egy gyűrűrendszer felel. Utóbbi a következő hónapokban egyre vékonyabbnak látszik, ugyanis fokozatosan befordul látóirányunk síkjába: a nyár közepére el is tűnik majd a megfigyelők szeme elől.

Valamivel nehezebb célpont a három hajnali égitest, amelyek közül a Jupiter pillantható meg a legkönnyebben: -2 magnitúdójával nem nehéz azonosítani a nála halványabb csillagok között napkelte előtt egy órával. Nehezebben adja magát a Merkúr, amely csak 0 magnitúdós, és a Jupitertől "lefelé", 0,7 fokra, azaz körülbelül egy holdátmérőnyire azonosítható.

A hajnali égbolt látványa február 23-án (MCSE)

A Jupiter és a Merkúr párosához február 22-én és 23-án a keskeny holdsarló is csatlakozik, amely a fenti planéták közelében mutatkozik majd. A legnehezebb célpontot a Mars jelenti, amely +1,3-as magnitúdójával nemcsak halványabb társainál, de azoknál később is emelkedik a horizont fölé. Február 16. és 18. között azonban kevesebb mint egy fok választja csak el a nála sokkal fényesebb Jupitertől, tehát attól balra "lefelé" könnyen azonosítható.

Az esti planéták, különösen a fázist mutató Vénusz megfigyelésre a budapestieket a Polaris Csillagvizsgáló várja, a fenti bolygóknak a csillagokhoz viszonyított helyzetét pedig a Magyar Csillagászati Egyesület Jelenségnaptár című oldalán tekinthetjük meg.

Milyen lesz az időjárás?

Szerda hajnalban elsősorban délnyugaton szakadozik fel nagyobb területen a felhőzet, keleten még általában borult lesz az ég. Csütörtök hajnalban az ország déli felén általában derült lesz az ég, északon pedig a változó felhőzet mellett leszek időnként láthatóak a csillagok és a fenti bolygók. A péntek éjszaka-hajnal tűnik a leginkább derültnek a héten - ekkor elég hideg is várható. Szombaton az éjszaka első felében sokfelé lesz felhőtlen az ég, hajnalban azonban a Dunántúlon már befelhősödik. Részletesebb előejelzés Időjárás oldalunkon olvasható.