Lefotózták a magasból az Apollo-11 holdkompját - kép

Ez az első alkalom, hogy az Apollo-11 Sas nevű leszállóegységét biztosan sikerült azonosítani a magasból - korábban csak a hajtómű által szétfújt holdpor nyomát tudták a távolból kimutatni. Az új amerikai Hold-szonda, az LRO a hat Apollo-expedíció leszállóegységei közül ötöt is megörökített. Ezek után még nehezebb lesz megkérdőjelezni, hogy valóban jártunk-e a Holdon.

Az emberes holdutazást kétségbe vonók ezzel komoly bajba kerültek: a felvételenken ugyanis éppen ott és úgy láthatók a holdkompok, ahogyan azt az űrkutatási szakemberek eddig állították (és ahol valójában landoltak is). A leszállóegységek mellett néhány műszer, sőt az Apollo-14 esetében az asztronauták lábnyomai által megbolygatott holdpor sávja is azonosítható.

A felvételek tudományos szempontból is érdekesek. A Hold felszíni viszonyai lassan változnak, azonban kis méretskálán viszonylag gyors átalakulások is történhetnek. A ritka meteoritbecsapódások mellett a felszínt érő napsugárzástól statikusan töltött por lebeg, amelynek felszínátalakító hatása a képek elemzése alapján durván közelíthető.

A mellékelt felvételeken tisztán megfigyelhető a holdkompoknak a felszínen maradt, alsó része. Az Apollo-11 esetében a leszállóegységek alakja is sejthető, amint a Nap fényében hosszú árnyékot vet. Az egység felső, összefüggő része a szélesebb, míg alatta a szétágazó, vékony lábak húzódnak.

ForrA!s: NASA

Az Apollo-11, -15, -16 és -17 holdkompja a felszínen (NASA)

Az alábbi térképen az Apollo-15 expedíció 13 kilométer hosszú útvonala látható, a távolságok érzékeltetése céljából Budapest térképén feltüntetve, mintha a holdkomp a Moszkva-téren landolt volna. A korábbi expedícióknál lényegesen nagyobb távolságot a holdautó révén sikerült megtenni.

ForrA!s: NASA

Az Apollo-15 expedíció keretében megtett útvonalak Budapest térépére vetítve

Forrás: NASA

Az Apollo-14 leszállóegysége és annak környéke. Az űrhajósok lépései által megbolygatott holdpor több vízszintesen húzódó, sötétebb sáv képében figyelhető meg (NASA)

Mint arról korábban beszámoltunk, az LRO-szonda minden korábbinál részletesebben fogja vizsgálni a Holdat. Kiemelt célpontjai a sötét aljzatú sarki kráterek, amelyekben a napfénytől védve akár vízjég is felhalmozódhatott. Az űreszköz jelenleg olyan ellipszispályán kering, amelyen a déli pólus felett 30, az északi felett pedig 200 kilométer magasan halad el. Amint műszerei kalibrációját befejezik, kisebb pályamódosítással 50 kilométer magas körpályára áll a Hold körül.