A mi Bercink - eddig nem látott felvételek a magyar űrhajós startjáról

"Na ez nagyon érdekes lesz, kapaszkodj meg az asztalban! Keressék meg az 1972-es balatonfüredi Anna Bál szépségkirálynőjét!" - ez a kérés ment 1980. május 26-án Bajkonurból Moszkván át Budapestre, körülbelül egy órával Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós startja előtt. Amíg nem kezdődhetett el az élő adás, addig is forgott a magyar tévések kamerája, és igen szórakoztató anyagot állítottak össze, amelyet viszont soha nem lehetett bemutatni. Szerencsére néhány másolat megmaradt, és mi is kaptunk egyet belőle a 30. évfordulóra rendezett visszaemlékezésen.

Május 26-án lesz az első magyar űrrepülés 30. évfordulója. A korábbi megemlékezéseken viszonylag kevés szó esett arról a nagy létszámú, lelkes és önzetlen magyar szakembergárdáról, akik annak idején Farkas Bertalan útját előkészítették, szervezték, tudományos programját kialakították, illetve közvetítették. A Magyar Asztronautikai Társaság ezért egy nyilvános baráti beszélgetésre hívta össze e nagy esemény még elérhető, élő tanúit. Az alábbiakban néhány érdekességet emelünk ki, a magyar űrkísérletekről egy másik összeállításunkban olvashatnak.

Az űrkutatás története során az amerikaiak és az oroszok egészen más filozófiával tájékoztatták a nagyközönséget az eseményekről. Az Egyesült Államokban minden élő adásban ment (és megy ma is), a volt Szovjetunióban azonban csak akkor szerezhetett tudomást a történtekről a publikum, amikor már biztos volt a siker (a kudarcokat pedig - amit lehetett - elhallgatták).

Így volt ez 1980. május 26-án is, amikor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós készülődött az indításra a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén, Valerij Kubaszov orosz kozmonauta társaságában. Egy magyar televíziós stáb a start helyszínén, Bajkonurban volt, egy másik Moszkvában (a szovjet tévé központi épületében), egy pedig Budapesten.

Mindenki tudta, hogy az élő adás csak akkor kezdődhet, ha a Szojuz-36 már pályára állt a Föld körül (ez a start után körülbelül 8-10 perccel történik meg). A moszkvai és bajkonuri helyszínen azonban a várakozás alatt is forgattak. Az ebből készült - és a televízióban soha be nem mutatott anyagot a moszkvai stáb egykori tagja, Edelényi Gábor bocsátotta rendelkezésünkre azon a nyilvános visszaemlékezésen, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) rendezett Farkas Bertalan repülésének 30. évfordulója alkalmából május 13-án a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.

Rövid előzetes összefoglalásként: a filmen először a magyar stábok készülődését láthatjuk. Sugár András műsorvezető elfoglalja helyét a moszkvai tévében (orosz kollégájával). Bejelentkezik Bajkonur, ahonnan Farkas József azt kéri, hogy keressék meg az 1972-es füredi Anna Bál szépségkirálynőjét. Erről többet nem tudunk meg a filmben, de Farkas a visszaemlékezésen elmesélte a sztorit (ezt a cikk későbbi részében el is olvashatják). Farkas József - és vele Magyari Béla, a másik kiképzett magyar űrhajós - egyébként hihetetlenül közel, mindössze 200 méterre van a hordozórakétához, de abban bízik, hogy az majd "nem erre fúj".

Eközben az űrhajósok is készülődnek, ahogyan a bevágásokban láthatjuk, de a nagyközönség természetesen ebből sem lát semmit. A helyszín ezután a moszkvai tévé, ahol idegesen próbálnak információkat szerezni az orosz irányítóközponttól, illetve a kozmodromról arról, elindult-e az űrhajó. Végül kigyullad a zöld lámpa, és kezdődhet az adás, az idősebbek számára még jól ismert intervíziós szignállal. Ami ezután jön, az tévés szempontból katasztrófa: az orosz bemondónak nincs hangja, Sugár is elfelejti bekapcsolni a mikrofont, egy sarokból előrángatott tolmács pedig elképesztő dolgokat mond. A lényeg azonban az, hogy eközben odafent minden rendben zajlott, és Farkas Bertalan eljutott a világűrbe.

Ezután lássuk a szépségkirálynő történetét. Georgij Beregovoj űrhajós az 1972-es füredi Anna Bálon a zsűri tagja volt. Farkas József visszaemlékezése szerint a megválasztott szépségkirálynő egy szív alakú medált adott Beregovojnak, akiről egyébként az a hír járta, hogy a nők nagy hódolója. Évekkel később, a felkészítés alatt Beregovoj ezt a medált odaadta Farkas Bercinek azzal, hogy ez legyen a második női szív, amely eljut a világűrbe (Tyereskováé után). Amikor ezt a magyar stáb megtudta, gőzerővel keresni kezdte a hölgyet, azzal a feltett szándékkal, hogy bemutatják a nagyközönségnek, persze csak akkor, ha rendes dolgozó lett belőle. A terv azonban nem járt sikerrel: kiderült, hogy a hölgy San Franciscóba ment férjhez.

Farkas Bertalan 30 éve járt az űrben

Még néhány érdekesség, amit szeretnénk megosztani olvasóinkkal. A tévések a magyar űrhajósok egyik hazai kiképzőközpontja, Pápa helyett következetesen a Máma nevet használták egymás között (ha a NATO esetleg lehallgatná őket, ne tudja meg, hogy van ott egy katonai reptér). Fedőnevet is választottak: mivel a küldetés hivatalos fedőneve Orion volt, ők a Videoton név mellett döntöttek.

Persze Magyarországon is voltak olyan tévénézők, akik feltehetőleg élőben nézhették az eseményeket. Amikor a Szojuz-36 űrhajó csatlakozott a Szaljut-6 űrállomáshoz, a televízió egyik főmunkatársa azonnal hívta Kádár Jánost, hogy elsőként közölhesse vele a jó hírt: dokkolt a magyar űrhajós. Kádár csak annyit mondott: "Köszönöm. Tudom."

A visszatérésről készült közvetítés sem volt zökkenőmentes. Már elindult az adás, amikor csörgött a piros telefon, hogy azonnal le kell állítani, mert komoly probléma van. Edelényi Gábor operatőr emlékei szerint arra, hogy nem zajlott rendben a fékezés, és a megfelelőnél keményebben csapódott be a visszatérő kapszula, Farkas Bertalan így reagált nem sokkal a megrázkódtatás után: "Jól odab...tak bennünket". Ami teljesen érthető egy ilyen kiélezett, életveszélyes helyzet után, de a Szovjetunió leendő hősétől mégsem hallhatja a publikum.

A Szovjetunió hőseiből egyébként volt bőven a program helyszínei körül. Galácz András mesélte a visszaemlékezésen azt, hogy akkor még dohányzott, ami viszont tilos volt az űrhajósokat felkészítő épületben. A vécét javasolták neki, ahová belépve vágni lehetett a füstöt, és az úri közönség szinte kivétel nélkül a Szovjetunió hőseiből került ki.

Farkas Bertalan (balra) és Valerij Kubaszov itt még a szimulátorgyakorlaton

Most lássunk egy valóban zseniális megoldást, még a repülés előtti időszakból. Az űrállomásra magyar élelmiszert is felvittek (sőt a közismert történet szerint még Unicum is felkerült zselés állapotban), amelyet a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet Kísérleti Üzemében készítettek. A konzerveket előállító részleg az üzem épület 4. emeletén volt, és korszerű berendezései csak úgy ragyogtak a tisztaságtól, ahogyan az egy ilyen létesítményhez illik. Egy szovjet ellenőrző delegáció érkezésekor azonban elromlott a lift, ami azért volt súlyos probléma, mert a 3. emeleten egy kevésbé komoly, azonban sokkal nagyobb kosszal járó program futott: nevezetesen lekvárt főztek be az asszonyok. Világos volt, hogy ha itt átmegy a delegáció, soha nem lesz magyar élelmiszer az űrben. A problémát azonban sikerült megoldani: a legenda szerint négy izmos lakatoslegény tekerte fel a felvonót, emberi erővel.

A visszaemlékezésen rövid időre megjelent Farkas Bertalan is, és mindenkit szeretettel meghívott egy másik rendezvényre, amelyet május 26-án tartanak a Magyar Tudományos Akadémia épületében, a magyar űrhajós kezdeményezésére létrehozott Space for Earth Alapítvány szervezésében

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolcnapos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett sugárterhelési, orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén.

A 30. évfordulós rendezvényen több órán keresztül mintegy 25-en emlékeztek a történtekre, köztük nagy hangsúllyal azokra a magyar kísérletekre, amelyek ekkor jutottak el a világűrbe: az azóta nemzetközi hírnevet szerzett Pille sugárdózismérőre, a Balaton nevű munkavégzőképesség-vizsgálóra, az Interferon nevű, gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos, fontos kísérletre, az első magyar űranyagtudományi kezdeményezésekre (Bealuca, Eötvös) és a magyar távérzékelési programot megindító Föld-fényképezési programra. A magyar kísérletekről lásd összeállításunkat itt.