Nem hozott létre felhőt a Jupiteren történt robbanás

Ismét eltalálta egy kisbolygó vagy üstökösmag a Naprendszer legnagyobb bolygóját. A becsapódó test feltehetőleg a légkör magasabb részeiben felizzott, és robbanása után nem maradt vissza sötét felhő - ellentétben a korábban történt hasonló eseményekkel. A Jupiter "bombázásai" arra utalnak, hogy a Naprendszer nem is annyira nyugodt hely, mint ahogy eddig gondoltuk.

Hétfő, hazai idő szerint 9.48

A becsapódás nyomán esetleg keletkezett sötét felhőről eddig nem készült sikeres megfigyelés. Ez arra utal, hogy a korábban azonosítottaknál kisebb energiájú volt a robbanás. Csak a villanás fénye látszott a Földről, de nagyobb törmelékfelhő nem képződött, illetve a légkör felső részén ezzel kapcsolatos kémiai átalakulásra nem került sor. Az alábbiakban a robbanás egyik eredeti felvételének feldolgozott, színes változata látható.

A robbanás fénye. A képen jól látható, hogy a sötét déli egyenlítői sáv gyakorlatilag eltűnt a bolygó légköréből, mint arról korábban beszámoltunk (Anthony Wesley)

Péntek, hazai idő szerint 13.45

A megfigyelések alapján úgy fest, hogy az 1-2 másodperces felvillanást kiváltó robbanás kisebb lehetett, mint a tavaly megfigyelt jelenség (lásd a cikk második részét), és elképzelhető, hogy nem is marad utána sötét nyom. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy hatalmas tűzgömb felvillanását sikerült megörökíteni a Jupiteren.

Péntek, hazai idő szerint 9.32

Anthony Wesley videofelvétele a becsapódásról. Az esemény során megfigyelhető kifényesedés a robbanás forró, izzó anyagának sugárzásától származott.

Anthony Wesley videófelvétele a robbanásról. További információk Anthony Wesley honlapján olvashatók

Korábbi információk

Ritka egybeesés, hogy a csütörtöki eseményt ugyanaz a személy, az ausztrál Anthony Wesley csípte el, aki már tavaly is felfedezett egy hasonlót. A becsapódási felhő létezését nem sokkal később egy másik észlelő, Christopher Go is megerősítette. Az alábbi felvétel 2010. június 3-án készült, hazai idő szerint este 22.31-kor. A balra felfelé látható világos folt a robbanás felhője, amely a Jupiter atmoszférájában megsemmisült objektum nyomán keletkezett. A folt a következő napokban várhatóan lehűl, besötétedik és szétterjed.

A robbanás felhője a Jupiter légkörében 2010. június 3-án (Anthony Wesley). A becsapódó test feltehetőleg néhány száz méter átmérőjű lehetett

Az eseményről videofelvétel tekinthető meg a spaceweather.com oldalon. A tavalyi becsapódásról is részletes beszámolót közöltek, szintén tegnap, amely az alábbiakban olvasható a hirek.csillagaszat.hu oldalról.

Új információkkal, képekkel folyamatosan jelentkezünk.

Most már tudjuk, mi csapódott be tavaly a Jupiterbe

2009. július 19-én is egy nagy objektum csapódott a Jupiterbe, amely egy Csendes-óceán méretű sötét foltot hagyott maga után. A hirtelen feltűnt jupiteri sebhelyet egy ausztrál amatőrcsillagász vette észre, majd hamarosan a világ számos obszervatóriuma, köztük a Hubble-űrtávcső is figyelemmel követte a bolygó felszínét.

Nem ez volt első ilyen esemény a Jupiter életében, amelynek a csillagászok tanúi is lehettek. Hasonló foltot figyeltek meg 1994 júliusában, amikor is a Shoemaker-Levy-üstökös húsznál is több darabja csapódott a Jupiter atmoszférájába. A 2009-es becsapódás egészen véletlenül 15 évvel később ugyanazon a héten következett be.

A csillagászok összehasonlították a korábbi két eseményről készült felvételeket, és úgy becsülik, hogy a tavalyi becsapódást egy körülbelül 500 méter átmérőjű kisbolygó okozhatta. Amennyiben így van, ezek voltak az első felvételek egy kisbolygó (és nem egy üstökösmag) másik bolygóba való bezuhanásáról.

A Jupiter "bombázásai" arra utalnak, hogy a Naprendszer nem is annyira nyugodt hely, mint ahogy eddig gondoltuk, hanem sokkal sűrűbben történnek váratlan események. A kutatók eddig úgy vélték, hogy pár száz, esetleg ezer évente történik valamilyen becsapódás a Jupiterbe. Habár számos felmérés folyik a kisbolygók katalogizálására, sok észrevétlen test maradhat, amely aztán bárhol felbukkanhat, pusztítást okozva.

"A tavalyi jelenség meglepetésként ért minket, és csak az utóhatásait tudták vizsgálni, de szerencsére az 1994-es eseményekről az ütközés előtt is készültek felvételek" - mondta Heidi Hammel (Space Science Institute, Boulder), a becsapódást tanulmányozó csoport vezetője. A csoport a Wide Field Camera 3 és az Advanced Camera for Surveys műszerekkel készített képeket a Jupiterről. Az adatok elemzése az 1994-es és a 2009-es becsapódások különbségeire mutatott rá. A Shoemaker-Levy becsapódásánál az ultraibolya tartományban határozott halo volt megfigyelhető a becsapódás helyének környékén, amely azt bizonyította, hogy finom por keletkezett az üstökösdarabok beütközésekor. Az UV-fényben erős kontraszt látszott a Jupiter felhői es a becsapódás okozta törmelék között.

A tavalyi becsapódás UV-képei nem mutattak semmilyen halót, valamint a nyom kontrasztja nagyon gyorsan elhalványodott. Mindkét eredmény arra utal, hogy az ütközésben nem vettek részt kis tömegű részecskék, hanem inkább egy szilárd kisbolygó csapódhatott be, semmint egy poros üstökös. A mostani becsapódásnál ezekre az adatokra még várnunk kell.

A tavalyi becsapódási nyom elnyúlt alakja is különbözik az 1994-es foltokhoz képest, ami arra utal, hogy kisebb szögben eshetett a bolygóba, mint 15 évvel ezelőtt az üstökösdarabok (utóbbiak egyébként más irányból is érkeztek).

A 2009-es becsapódás néhány ezer standard atombomba robbanásának energiájával ér fel, és az 1994-es üstökösbecsapódás közepes méretű darabjainak ütközéseihez hasonlított.

Derekas Alíz, hirek.csillagaszat.hu