A dinoszauruszokhoz hasonlóan más nagy élőlénycsoportokat, sőt az emberiséget is kipusztíthatná egy nagyobb becsapódás. Ma már egyértelmű: a világűrben keringő kisbolygók és üstökösmagok időnként a Földet is eltalálják. Az ilyen események következménye változatos lehet, elsősorban attól függ, hogy milyen energiájú a robbanás, illetve a kisebbeknél az is fontos, hogy az óceánba vagy a szárazföldre zuhan az égitest.
A felület, amelyen megadhatóak a becsapódás paraméterei (NASA, Purdue University)
A most készült online alkalmazást morbid lenne játéknak nevezni, tekintsük inkább egy interaktív modellező felületnek. Egy hasonló, becsapódást becslő 2002-es program továbbfejlesztésével készítette el a NASA az ImpactEarth-öt, amelynek segítségével az ilyen robbanások következményei vizsgálhatók.
A felhasználó tetszés szerint megválaszthatja a becsapódó objektum átmérőjét, sűrűségét és az ütközési sebességét. A szimulált katasztrófa után a program megadja a keletkezett kráter és a robbanás jellemzőit. Ha szökőár lépett fel, kiszámítja a hullámok magasságát, illetve megbecsüli a kataklizmától támadt földrengés erősségét is. A program egyik megalkotója, Jay Melosh (Purdue Egyetem) a szoftverben elsősorban a téma "népszerűsítésének" eszközét látja - hiába szól az a pusztításról, szerinte a veszélyt tudatosítani kell az emberekben.
Nemrég bolygónk közelében járt a Hartley-2 üstökös, amelyről csütörtökön az EPOXI-űrszonda készített látványos felvételeket. Az objektum szerencsére nem veszélyezteti bolygónkat, de közel 2 kilométeres maximális átmérője révén súlyos, globális következményei lennének, ha becsapódna.