Sikeresen visszatért az első magánfejlesztésű űrhajó

A Space-X cég terveinek megfelelően szerda délután elindult a Falcon hordozórakéta, rajta a még ember nélküli Dragon űrhajóval. A mindössze három és egynegyed órán keresztül tartó utazás alatt az űreszköz kétszer kerülte meg a Földet, majd a Csendes-óceánban landolt. Ez volt az első látványos demonstrációja az új, ember szállítására is alkalmas rendszernek.

A 2010. december 8-ára kitűzött start időpontja előtt 2 perc 48 másodperccel egy hibás riasztás miatt lefújták az indulást, de nem sokkal később újra próbálkoztak. A második alkalommal már nem volt semmi gond, és hazai idő szerint 16.43-kor felszállt a hordozórakéta. A start után 3 perc 15 másodperccel levált az első fokozat, majd üzembe állt a második. Negyvenöt másodperccel később a terveknek megfelelően az orrkúp is elhagyta a hordozórakéta tetejét, majd a tízedik percben a Dragon űrhajó is különvált a hordozórakétától. Az űrhajó sikeresen pályára állt a Föld körül, keringési magassága 288 és 301 kilométer között volt.

A Dragon ember nélküli egysége ezúttal csak belső akkumulátorait használta, napelemtábláit a következő tesztrepülés alkalmával nyitják majd ki. A jelenlegi küldetés során többek között hajtóműveit és manőverező képességét tesztelték, az űreszköz 18 apró korrekciós hajtómű segítségével változtatta mozgását. A küldetés során a földi irányítók igyekeztek minél kevesebbet beavatkozni, és a döntéseket, műveleteket az űrhajó számítógépére hagyták.

A start pillanatai

Az irányított légkörbe lépés fontos része a teszteknek, a mérnökök szerint az űrhajóval ideális meteorológiai viszonyok esetén, menetrendszerű üzemelés mellett néhány kilométeres pontossággal tudnak majd landolni. A tervezett két keringés végén az űrhajó hazai idő szerint 19.17-kor megkezdte a fékezést, majd belépett a felsőlégkörbe. Az ereszkedő kapszula 14 kilométer magasan nyitotta ki három kupolából álló ejtőernyőjét, végül 20.04-kor a Csendes-óceán előre kijelölt térségében landolt. Az első jelentések alapján a küldetés sikeres volt, és a rendszer a várakozásoknak megfelelően üzemelt.

A Dragon űrhajó

Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után kulcsszerepet játszhat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységgel való ellátásában a Falcon hordozórakéta és a rajta startoló Dragon űrhajó. A program a NASA új irányvonalának része, amelynek keretében a magánszektort is bevonták az emberes űrrepülésbe. A Falcon-Dragon rendszer fejlesztése eddig 253 millió dollárba került, a következő időszakban pedig még 600 millió dollárt ruháznak be a teljes kifejlesztésbe. A rendszert üzemeltető Space-X cégnek jelenleg 1,6 milliárd dollár értékű szerződése van a NASA-val az űrhajó tizenkét repülésére.

A Dragon űrhajó szerkezete (SpaceX)

A 6 tonna össztömegű Dragon egy hengeres, napelemes műszaki egységből és egy űrkabinból áll, amelyet egy ISS-dokkolóval szereltek fel. Visszatéréskor az űreszköz 3 tonnás űrkabinja három hatalmas ejtőernyővel fékezve képes leszállni az óceánra. Mindez azért fontos a NASA számára, mert az űrrepülőgépek nyugdíjazása után csak az orosz Szojuz-űrhajókkal lehet majd asztronautákat felszállítani, és ez személyenként 50 millió dollárba kerül. Az összesen hét fő szállítására képes Dragon űrhajó várhatóan 2011-től indulhat rendszeresen az űrállomásra.

A Falcon-9 és a Szojuz-Fregat-hordozórakéta, valamint az űrrepülőgép-rendszer méretének összehasonlítása. A piros szín a Föld körüli pályára állított hasznos teher nagyságát jelöli (Karl Tate, SPACE.com)

A visszatérő kapszula landolását 2010. augusztus 24-én próbálták ki. A kabint 4240 méter magasba emelték fel egy helikopterrel, majd innen ejtették a mélybe. A próbaleszállás akkor a kaliforniai Morro-öböl egy 15 kilométer átmérőjű kijelölt területén történt, a Vandenberg Űrközponttól északra.

Film a Falcon-Dragon rendszer jövőbeli feladatáról, a Nemzetközi Űrállomás ellátásáról