A Hold elliptikus pályán kering Földünk körül, ennek eredményeként földtávolsága 356 410 és 406 680 kilométer között változik. Március 19-én, este 19 óra körül mindössze 356 577 kilométerre lesz tőlünk - ez már majdnem a földtávolság legkisebb értéke.
Egyes híresztelések szerint az "extrém szuper teleholdnak" is nevezett jelenség káros hatással, természeti katasztrófákkal járhat bolygónkon. Szerencsére ezek a felvetések alaptalanok, és semmilyen veszéllyel nem kell számolni. A Holdnak egyébként sok komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja bolygónk geológiai, sőt biológiai fejlődését is - de veszélyről nincs szó.
Az árapály többek között szerény mértékben befolyásolhatja a földrengések gyakoriságát, ám csak statisztikailag kimutatható, igen apró különbségről van szó. A katasztrofális japán földrengés sem teleholdkor következett be, sőt éppen a leggyengébb árapályhatás idején történt.
A telehold látszó mérete földközelben (balra) és földtávolban (jobbra). Alul a két kép készítésének dátuma, a Hold ekkor mérhető földtávolsága, valamint látszó szögmérete olvasható. Az emberi szem felbontóképessége egy ívperc körüli, egy fok pedig hatvan ívpercből áll az égen (Anthony Ayiomamitis)
A teleholdon távcsővel érdekes alakzatokat figyelhetünk meg - de a jelenlegi kisebb földtávolság hatása elhanyagolható, és emiatt nem látszik majd észrevehetően jobban vagy fényesebben a Hold felszíne. Míg a Hold domborzata a telehold előtti és utáni holdfázisok idején rajzolódik ki legjobban, teleholdkor a színkülönbségek a feltűnőek. Ekkor érdemes a fiatal, sugársávokat mutató krátereket vizsgálni, valamint a sötét holdi bazaltlávák által elöntött tengereket figyelni, amelyek enyhén különböző szürke árnyalatai néhol felismerhetők.