Utazzon északra, sarkifény-túrára!

Vágólapra másolva!

Hatalmas zöld, sárga és vörös fénysávok, amelyek filmhez hasonlóan váltakoznak és vonulnak az éjszakai égen. A látványos sarki fény ritkán figyelhető meg hazánkból, azonban szerencsére tőlünk néhány száz kilométerrel északabbra már rendszeresen látható. Tanácsok sarkifény-expedíciók szervezéséhez.

Kereszturi Ákos

Vágólapra másolva!

turizmus sarki fény napszél népszerű tudomány koronakitörés

Sarki fényt hazánkból sajnos ritkán láthatunk, bár alkalmanként el lehet csípni. A jelenség azonban ekkor is csak az égbolt kisebb részén mutatkozik. A látvány teljes pompájában az úgynevezett sarkifény-gyűrű területéről figyelhető meg, ahol akár az egész égbolt lángba borul, és a jelenség olyan fényes, hogy még árnyékot is vethet a sötétben. A naptevékenység erősödésével párhuzamosan javulnak az esélyek arra, hogy a következő évben ilyen égi színjátékban részesüljünk. A megfigyelés lehetőségeiről adunk rövid áttekintést az alábbiakban.

Sarki fények észleléséhez egyrészt szükséges, hogy a kérdéses időpontban legyen aktív jelenség a légkörben felettünk, másrészt legyen derült az éjszakai égbolt. Ennek megfelelően mind az időpont, mind a helyszín kiválasztása fontos - biztosra menni nem lehet, de jelentősen növelhető a megfigyelés valószínűsége.

Mi a sarki fény?

A sarki fény - avagy más néven auróra - a Föld légkörében 100-800 kilométer közötti magasságban kialakuló fényjelenség. A napszélből származó töltött részecskék egy része a Föld mágneses erővonalai mentén a légkörbe jut, és az itt lévő gázokat ütközésekkel sugárzásra gerjeszti. Sarki fény leggyakrabban az északi és a déli 60-75°-os szélességek környékén látható, de erős napaktivitás idején messzebbről, így például Magyarországról is megfigyelhető. A jelenség hátteréről további részletek a tudasbazis.csillagaszat.hu oldalon és a Wikipedián olvashatók.

Forrás: NASA
A sarki fény kialakulása. A csillagunkból származó, kifelé áramló részecskék a Földet védő mágneses térrel találkoznak. Nagy részecskesűrűség és a mágneses erővonalak megfelelő helyzete esetén a részecskék egy része bolygónk közelébe jut, és a földi mágneses erővonalak körüli pályára áll, majd onnan magas szélességen a légkörbe kerülhet (NASA)

Mikor látszik sarki fény?

A jelenség feltűnése a naptevékenységgel kapcsolatos, akkor mutatkozik gyakran és intenzíven, ha csillagunkból a bolygónk felé áramló napszél nagy energiájú részecskékben gazdag és viszonylag sűrű. Erre a napfoltmaximum környékén van nagy esély. Jelenleg a 24-es számú napfoltciklus zajlik, amely az előrejelzések alapján 2013 nyarán éri el a legintenzívebb szakaszát.

Forrás: SIDC-team, World Data Center for the Sunspot Index, Royal Observatory of Belgium,
A napfoltciklus közel 11 éves periódusának megfelelően változik a napfoltok és egyéb aktív területek gyakorisága csillagunkon. A mellékelt ábra a napfoltok számának időbeli alakulását mutatja, és jelzi, hogy jelenleg 2013 környékére várható a legerősebb naptevékenység (SIDC-team, WDCenter for the Sunspot Index, Royal Observatory of Belgium,
Monthly Report on the International Sunspot Number)

Sarki fények azonban ekkor sem egyenletesen jelentkeznek, a legintenzívebb és leglátványosabb fénytünemények olyan napkitörésekhez és koronakitörésekhez kapcsolódnak, amelyeknek a részecskefelhői eltalálják bolygónkat. Utóbbi csak néhány órával jelezhető előre, noha a csillagunk felénk forduló oldalának aktív területei már több nappal korábban utalhatnak a rendkívüli eseményre - de biztosan előre ekkor még nem lehet tudni.

Hol mutatkozik a legtöbb sarki fény?

Forrás: [origo] — A sarkifény-gyűrű helyzete

A megfigyelés helye is kiemelten fontos, mivel a legtöbb jelenség a földi mágneses pólust körbevevő, úgynevezett sarkifény-gyűrű (vagy ovál) területén zajlik - amely sajnos nem érinti hazánkat, hanem a pólushoz lényegesen közelebb húzódik. A helyzet az észak-európai államok területén az ideális, ezek viszonylag könnyen el is érhetők Magyarországról. A jobb oldali ábra a sarkifény-gyűrű elhelyezkedését mutatja, és jelzi, hogy Skandinávia területén is a legészakibb vidékekről a legjobbak az esélyek a sikeres megfigyelésre.

Biztosra nehezen mehetünk az észlelés tervezésével, azonban a sarkifény-gyűrű területén, erős naptevékenység idején gyakran mutatkozik a jelenség - de a leglátványosabb fénytünemények bekövetkeztét csak órákkal, fél nappal lehet előre jelezni. Ha tehát maximalizálni akarjuk a sarki fény megfigyelésének esélyét, utazzunk a sarkifény-ovál területére, lehetőleg a következő napfoltmaximum környékén, azaz a most következő két-három évben. A magyar turisták számára tehát Norvégia, Svédország és Finnország lehetnek a fő célpontok.

Állandó éjszakák és nappalok

A megfigyelési hely adottságai szűkítik tovább az ideális periódust. Hőmérsékleti szempontból a téli hónapok nem kedvezőek az észak-európai országokba tervezett utazásokra. Bár ekkor hosszú, sőt a tél közepén akár folyamatos is az éjszaka, a nappalok hiánya és a hideg kedvét szegheti a turistának. Az utazás tervezésénél emellett érdemes a teliholdas időszakokat is kerülni, kísérőnk, mint egy nagy égi lámpás, elnyomhatja a halvány sarki fényt.

A napjárás szempontjából a tavasz és az ősz biztosít kedvezőbb körülményeket, ekkor nappalok és éjszakák váltakoznak. A túlságosan rövid és világos éjszakák miatt a nyár közepe szintén nem ideális. A legjobb hónapok tehát a tavaszi és őszi napéjegyenlőség környékén, a március, április, valamint szeptember és október lehetnek. A hosszú időtávon rögzített statisztikai adatok arra is utalnak, hogy tavasszal és ősszel valamivel nagyobb a sarki fények gyakorisága, mint az év egyéb időszakaiban. Ennek pontos oka egyelőre nem ismert, talán bolygónk tengelyének térbeli helyzete és a Nap iránya közötti viszony kedvez ekkor a jelenség kialakulásának.

Forrás: NASA
Látványos, oszlopos szerkezetet mutató sarki fény (NASA)

Sajnos az időjárás Észak-Európában alkalmanként változékony. Finnországban a legszárazabb és legkevésbé felhős évszak többnyire a tavasz. Svédországban a nyár vége a legesősebb periódus, és Norvégiában is az ősz az esősebb. Általánosságban tehát ősszel csapadékosabb időszakot várhatunk, mint tavasszal - utóbbi lehet tehát a sarkifény-expedíciók ideális periódusa.

A sarkifény-túra megtervezése

A kiutazás legegyszerűbben fapados repülőjáratokkal oldható meg, a finnországi Tamperéig például 20 ezer forintból is könnyen kijöhetünk, szerencsés foglalásnál még olcsóbb jegy is elérhető. A helyi távolsági tömegközlekedés nem ideális a sarkifény-túrára, érdemes inkább autót vagy mikrobuszt bérelni. Ezek megbízható, jó minőségű járművek, teljes téli felszereléssel, akár szöges gumikkal. Az ár a minőségtől függ, de durva közelítésként például 5 napra közel 200 ezer forintos költséggel érdemes számolni.

Bár az utak jó minőségek, gyakran jegesek, amivel a bérelt felszerelések révén sikeresen meg is küzdhetünk. GPS-t használva jól tájékozódhatunk a térségben, de mindvégig óvatosan kell vezetni, váratlanul rénszarvasok keresztezhetik az autóutakat. Gyalogosan sível vagy hótalppal lehet közlekedni - de ezt csak az elszánt, sportos érdeklődőknek ajánljuk.

Norvégia északi részéből megfigyelt sarki fény

A szállások többnyire jól felszereltek, panziókban fejenként és éjszakánként a 100 eurós ár sem ritka, de olcsóbban kihozható az út, ha komplett faházakat bérel egy-egy kisebb csoport. Utóbbi 150 euróért elérhető már, ahol ezen az áron 7-8 fő is nyugovóra térhet. Még kevesebből is ki lehet jönni, ha ingyenes menedékházakat használunk - azonban ezek többnyire az utaktól távoli, nehezen elérhető helyeken vannak.

A fentiekben leírtak az első lépést segítik egy sarkifény-túra tervezésében. Az ilyen expedíció részletesebb előkészítéséhez feltétlenül tanulmányozzuk a helyi adottságokat a skandináv országokban. Sok utazási iroda biztosít szervezett utakat, ezekben az esetekben mindig tájékozódjunk előre a szállások helyéről. A fényszennyezés ugyanis Észak-Európában sem elhanyagolható, bár többnyire kisebb, mint a kontinens sűrűbben lakott területein - a sarki fény pedig kivilágított városokból kevésbé látványos. Érdemes továbbá a sarki fények előfordulását az interneten monitorozni már jóval korábban, hogy megismerjük a riasztások jellemzőit, a tájékoztatási formákat. Többnyire a földi mágneses teret jellemző geomágneses indexekből lehet a sarki fény előfordulására, pillanatnyi lezajlására következtetni, akár a nappali órákban is.

Az utazásra érdemes technikailag is felkészülni, a meleg réteges ruházat mindig tartalmazzon esőtől és hótól védő, vízlepergető külső réteget, kesztyűt, sálat és sapkát is. Fontos a csizma vagy bakancs, amelynek bírnia kell a hóban történő gyaloglást is. Az ideális megfigyelőhely nemcsak sötét, de jó körpanorámát is biztosít. Az erdős területekről, magas fenyők közül az égboltnak csak kis része látható, míg a tisztások és tavak partvidéke sokkal jobb adottságokat biztosít. Az utazás előtt akár egy évvel már érdemes a kapcsolódó honlapokat, előrejelzéseket tanumányozni. Az alábbi webcímek segíthetnek a részletek megtervezésében: