Magyarországnyi területet pusztíthatna el a novemberben érkező kisbolygó

Szokatlanul nagy kisbolygó halad el mellettünk november 8-áról 9-ére virradó éjszaka, a csillagászok szerint biztonságos távolságban. Ez jó hír, mert a 400 méter átmérőjű test 3-4 kilométer átmérőjű krátert ütne, a lökéshullám pedig egy magyarországnyi területet tarolna le, amely aztán tűzbe borulna a forróság és a visszahulló izzó törmelék miatt.

Míg apró meteorikus szemcsék másodpercenként lépnek be a Föld légkörébe, százméteres vagy még nagyobb égitestek ritkán közelítik meg bolygónkat. Fontos az ilyen objektumok követése, ugyanis ha eltalálnak bennünket, országnyi területeket rombolhatnak le. Egy ilyen nagy égitest megfigyelésére nyílik lehetőség november elején.

Mint arról már korábban is beszámoltunk, a 2005 YU55 jelű kisbolygó a november 8-áról 9-ére virradó éjszaka jut legközelebb Földünkhöz. Ekkor a Hold távolságának 85 százalékára - azaz 300 ezer kilométerre, a csillagászok szerint biztonságos távolságban - halad el a Föld mellett. Az égitest november 9-én, hazai időben 0.28-kor lesz legközelebb a Földhöz, míg a Holdat 8.13-kor közelíti meg.

A 2005 YU55 közelítése minden korábbinál részletesebb radaros vizsgálatra nyújt alkalmat, a becslések szerint ötméteres részleteket is lehet majd azonosítani a felszínén. Ez jobb felbontás, mint amit néhány, kisbolygókat megközelítő űrszonda esetében elértek (ilyen felvételeket a Steins, a Braille és az Annefrank kisbolygók esetében láthattunk). A kutatók összehangolt méréseket terveznek az infravörös és optikai tartományban - bár az égitest bolygónkhoz legközelebb a Nap irányában mutatkozik, ami nehezíti megfigyelését. A mérésekkel pontosan meghatározhatják a kisbolygó alakját, tengelyforgásának jellemzőit, és számos felszíni részletet azonosíthatnak rajta. A felszínt borító anyag is vizsgálható lesz, valamint a kisbolygó sűrűségére is becslést tehetnek. A mérések eredményeként rendkívül pontosan sikerül majd a pályát is meghatározni, ami a következő földközelségek előrejelzéséhez fontos.

Animáció a kisbolygó mozgásáról november 8-án és 9-én (NASA, JPL)

Ez a legnagyobb méretű ismert kisbolygó, amely 1976 és 2028 között ennyire megközelíti a Földet. A randevúra sajnos bolygónk nappali oldala felett kerül sor, ezért távcsővel a legszorosabb közelítéskor nem lehet megfigyelni az égitestet - ugyanakkor pályájának közeledő és távolodó szakaszán akár +11 magnitúdóig felfényesedhet. Megfelelő térképpel és gyakorlattal közepes méretű távcsövekkel is azonosítható lesz az égitest.

Az égitest útvonala a Föld pályasíkjához viszonyítva.
Látható, hogy a kisbolygó a földpálya "felett", tőlünk északra halad el

A 2005 YU55 nyomon követése fontos, mivel egy 400 méter átmérőjű objektum. Ha egy ekkora aszteroida eltalálná a Földet, már nem égne el a légkörben, hanem elérné a felszínt, és hatalmas robbanást produkálna. A becsapódás rengeteg port lövellne a légkörbe, ami csekély mértékben bolygónk átlaghőmérsékletét is befolyásolná néhány évig. A becsapódó test 3-4 kilométer átmérőjű krátert ütne, a lökéshullám pedig egy magyarországnyi területet tarolna le, amely aztán tűzbe borulna a forróság és a visszahulló izzó törmelék miatt. Ha a világtengerbe zuhanna, hatalmas szökőárak pusztítanának.

Az ilyen objektumok elleni védekezés legpraktikusabb módja az lehetne a jövőben, ha még jóval a becsapódás előtt (ideális esetben évekkel korábban) megváltoztatnák az égitest pályáját. Ha nagy az időelőny, tehát korán történik a beavatkozás, akkor szerencsés esetben elég egy nagyobb rakétafokozattal "oldalba lökni" az objektumot. Egyébként robbantani kell a felszínén vagy inkább annak közelében.

Cikkajánló

Lezuhant a német műhold		Üstökösvihar tört ki egy közeli csillagrendszerben		Nem mind ufó, ami fénylik: mi micsoda az esti égen?