Magyar csillagász is lefotózta az óriás kisbolygó elhaladását

Harminc éve nem közelítette meg akkora égitest bolygónkat, mint a keddről szerdára virradó éjjel, 0 óra 28 perckor földközelben járt kisbolygó. A radarmérések alapján film is készült, amely az objektum forgását mutatja.

Csütörtök

Magyarországról is észlelték a Föld mellett keddről szerdára virradó éjjel elhaladt, 2005 YU55 jelű kisbolygót. A hazai megfigyelések már szerda este készültek, amelyeket sajnálatos módon a pára és az erős holdfény megnehezített.

A mellékelt animáció Vida Krisztián november 9-i felvételeiből készült, amelyeket 21 óra körül rögzített az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Megfigyelőállomásán. A 60 cm-es Schmidt-teleszkóppal felvett, mindössze 3 másodperces expozíciókon is jól látszik az ekkor már 1 millió kilométernél távolabb járó égitest. A kép szélessége 9 ívperc, a képfeldolgozást Sárneczky Krisztián végezte - írja a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.

A Földtől távolodó kisbolygó november 9-én a Piszkéstetői Obszervatóriumból (Vida, Sárneczky, MTA KTM CSKI)

Szerda, 6 óra 38 perc

A kisbolygó keddről szerdára virradóra, 0.28-kor haladt el mellettünk, egészen pontosan 324 600 kilométeres távolságban. Bár megfigyelése kis fényessége és nagy mozgási sebessége miatt nehéz volt, többeknek sikerült "elcsípni" az égitestet. Az alábbi filmet Mike Renzi csillagász készítette a csillagos égi háttér előtt haladó apró fénypontról, amely valójában egy 400 méteres, magyarországnyi területet lerombolni képes kőzettömeg.

A Starhoo Obszervatórium megfigyelése a csillagos háttér előtt gyorsan haladó kisbolygóról. A filmen többször vált a háttér, ekkor újabb látómezőre állt át a megfigyelő, majd azon is rögzítette a kisbolygó elhaladását (Mike Renzi)

Az alábbi videó pedig a goldstone-i radarral rögzített megfigyelésekből összeállított filmen mutatja az égitest forgását. A felvételeket még a legnagyobb közelítés előtt, november 7-én, a Földtől 1,38 millió kilométer távolságból rögzítették. Ezek a Földről eddig készült legrészletesebb radarfelvételek egy kisbolygóról.

A bemutatott képeken 4-5 méteresek a legkisebb elkülöníthető részletek, egy-egy felvételt 20 másodpercen keresztül rögzített mérésekből állították össze, a bemutatott időszak pedig két órára terjed ki. A képek alsó felén mintha két nagyobb, kerekded mélyedés mutatkozna, amelyek akár kráterek is lehetnek - a legnagyobb közelítés során rögzített mérések feltehetőleg pontosabbak és részletesebbek lesznek.

Film a 2005 YU55 kisbolygó forgásáról. Az animáció ötször ismétli meg önmagát (NASA, JPL)

Szerda, 0 óra 40 perc

Elhaladt a Föld mellett 0 óra 28 perckor a 2005 YU55 jelű kisbolygó, 300 ezer kilométeres távolságban. Ha most valaki kimegy és felnéz a Holdra, félelmetes lehet belegondolnia, hogy épp az imént ennél is közelebb húzott el mellettünk egy repülőgép-anyahajó hosszúságú test. Legközelebb 2028-ban lesz hasonlóra példa.

Amint a NASA közli a kisbolygó elhaladása során készült megfigyeléseket és képeket, beszámolunk róla olvasóinknak.

Korábbi információk

"Ideális alkalom ez arra, hogy egy nagy és veszélyes égitestet részletesen megvizsgáljunk" - mondta Donald Yeomans, a NASA földközeli égitesteket kutató programjának vezetője a 2005 YU55 aszteroida közelítéséről. Ekkora égitest már 30 éve nem haladt el ilyen közel a Földhöz, csak néhány tucat méteres objektumok húztak el még szorosabban mellettünk.

A csillagászok szerint a 2005-ben felfedezett égitest becsapódásától nem kell tartanunk. Bár átmérője majdnem eléri a fél kilométert, a kis földtávolság ellenére semmilyen érezhető hatása nem lesz bolygónkra.

Mint arról kedden reggel már beszámoltunk, hétfőn radarral "elcsípték" a Föld felé közelítő égitestet. "Megpingeltük a kisbolygót" - mondta Marina Brozovics, a NASA goldstone-i radarjának mérnöke, arra utalva, hogy a kisbolygóról először kaptak radarvisszhangot. A képek alapján az égitest alakja a gömbhöz viszonylag közeli, és néhány kisebb egyenetlenség mutatkozik rajta.

A 2005 YU55 46 ezer kilométer/óra sebességgel halad el mellettünk. Optikai távcsövekkel a találkozó előtt nem lehet megfigyelni, mert a Nap irányából közelít. Mivel 2005-ben fedezték fel, már régóta ismert a pályája - így jelezték előre a mostani közelítését is. Eddig csak annyit lehetett tudni róla, hogy közel 400 méter átmérőjű, nagyon sötét égitest, és 18 óránként fordul meg a tengelye körül. Amellett, hogy a veszélyes földközeli kisbolygók közé tartozik, valószínűleg az ősi, sötét és szénben gazdag kisbolygókhoz hasonló anyagból áll - olyan szerves összetevőket és vízmolekulákat is tartalmaz, amelyek a Föld kialakulása után meteoritokban hullottak bolygónkra. Az ilyen égitestek elemzése azért is fontos, mert a közeljövőben egy emberes expedíciót tervez a NASA valamelyik földközeli objektumra, és ezek az égitestek a távoli jövőben fontos bázisai lehetnek a világűr még távolabbi részeibe indított expedícióknak.

A kisbolygó radarképe, bolygónktól 3,6 millió kilométer távolságban (NASA, JPL)

Nehéz megfigyelni a közelítést

Mindössze néhány óráig lesznek ideálisak a körülmények az égitest megfigyeléséhez. A 400 méteres sziklatömb november 8-áról 9-ére virradó éjszaka jut legközelebb Földünkhöz. Ekkor bolygónktól a Hold távolságának 85 százalékára, tehát 300 ezer kilométerre lesz, azaz valóban biztonságos távolságban halad el mellettünk. A Földhöz legközelebb november 9-én, hazai időben 0.28-kor jár, míg a Hold mellett 8.13-kor halad el.

A 2005 YU55 kisbolygó útja a Föld-Hold rendszerben (NASA, JPL)

Sárneczky Krisztán, a Magyar Csillagászati Egyesület és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa elmondta: a közelítés geometriája a radaros megfigyelésekhez ideális. Ugyanakkor távcsövekkel nehezen látható az objektum (szabad szemmel pedig esély sincs a megpillantására), részben mert bolygónk nappali oldala felett jár majd hozzánk legközelebb, részben mert ekkor az árnyékos, tehát sötét felét mutatja felénk.

Az észlelésnek szűk időszak kedvez, és a legjobb helyszínek közül Magyarország és Európa kiesik - ugyanakkor az Egyesült Államok területéről jól látszik majd az objektum. Mivel az égitest közel mozog a Földhöz, az idő előrehaladtával egyre jobban rálátunk napsütötte oldalára, ezért látszólag kifényesedik. Erre mindössze néhány óra alatt kerül sor, de addigra hazánkból már nem lesz látható.

Film a 2005 YU55 kisbolygó közelítéséről (NASA)

Hány kisbolygó fenyegeti a Földet?

A bolygónkat potenciálisan veszélyeztető földközeli kisbolygók eddigi legalaposabb felmérése után azt gondolják a csillagászok, hogy minden olyan testet megtaláltak már a közelünkben, amely körülbelül 10 kilométer átmérőjű. Ekkora kisbolygó okozta 65 millió éve, a kréta időszak végén a globális fajkihalást, amelynek során a dinoszauruszok is eltűntek az élet színpadáról. A Föld körül keringő WISE űrszonda nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint a globális pusztításra képes, 1 kilométeresnél nagyobb földközeli objektumokból közel 980 darab létezik. A jó hír az, hogy ebből 911-et már felfedeztek, és ezek egyike sem fenyegeti a Földet a következő néhány évszázadban.

A földközeli kisbolygók eddigi legátfogóbb felmérésének eredménye. Világos színnel az ismert objektumok, zölddel az új becslések a még nem felfedezett példányokra, kékkel pedig a régi becslések

Az új megfigyelések alapján javult a helyzet a közepes méretű, néhány száz méteres (100 és 1000 méter közötti) objektumokkal kapcsolatban is, amelyek becsapódásai regionális pusztítást okozhatnak, például eltörölhetnek egy metropoliszt a Föld színéről. Ezek számát a korábbi 35 000 helyett most 19 500-ra teszik. Mindezek alapján csökkent egy igazán komoly becsapódás esélye a Földön, ugyanakkor a közepes méretű testeknek eddig csak körülbelül a negyedét fedezték fel, 100 méternél kisebb testekből pedig - amelyek szintén súlyos károkat okozhatnak - akár több millió is keringhet a Föld közelében.