Az év első és egyben egyik leghidegebb csillaghullása keddről szerdára virradó éjszaka várható. Derült égbolt esetén hajnalban óránként akár több tucat hullócsillag is megfigyelhető lesz. Ekkor tetőzik ugyanis a Quadrantida meteorraj, melynek tagjai december 28. és január 12. között tűnnek fel az égen.
A maximum január 4-én reggel 8-kor várható, ennek megfelelően a legtöbb meteor szerdán napkelte előtt figyelhető meg. A Quadrantida meteorraj szülőégiteste a 2003 EH1 jelű kisbolygó (esetleg inaktívvá vált üstökösmag) vagy a C/1490 Y1 jelű üstökös lehet, pontosan egyelőre nem tudni. A meteorrajt alkotó szemcsék teljes tömegét 1013 kilogrammra becsülik a szakemberek. Viszonylag fiatal képződmény lehet, amelynek anyaga a közelmúltban alakult ki. Ez is magyarázza, hogy miért koncentrálódik annyira erősen az aktivitása a maximum környékére.
A Quadrantidák radiánsa a Göncölszekér (Ursa Major), a Sárkány (Draco) és Ökörhajcsár (Bootes) csillagképek között húzódik
Mivel a meteorikus testek egymással párhuzamosan haladnak az űrben, a meteorok az égbolton látszólag egy pontból indulnak ki. Ezt nevezik radiánsnak, és az egyes meteorrajok arról a csillagképről kapják a nevüket, ahol radiánsuk a maximum idején mutatkozik. A Quadrantidák radiánsa a ma már nem létező Quadrans Muralis konstellációba esik, amely napjainkban főleg az Ökörhajcsár (Bootes) csillagkép területét jelenti.
A nyári Perseida meteorraj radiánsa 2010-ben (Tepliczky István, MCSE)
A meteorok megfigyelése szabad szemmel, távcső nélkül végezhető tevékenység. A meteorhullás a nagyvárosokból nem látható, onnan maximum egy-két hullócsillagot lehet csak elkapni. A sötét ég mellett türelem is kell a megfigyeléshez, valamint jó körpanoráma, hogy az égboltnak minél nagyobb részét látni lehessen. A hideg miatt alaposan fel kell öltözni; a legjobb téli ruhával együtt hálózsákba, esetleg dupla hálózsákba érdemes feküdni. A megfigyeléshez nem szükséges távcső, a legtöbb meteor szabad szemmel látható.
A meteorrajok űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Föld Nap körüli keringése során minden év januárjában találkozik a Quadrantida meteorrajjal. Ennek szemcséi a légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek, a súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így sugározni és darabolódni kezd, és az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elfogy, és a meteor hullócsillag kialszik. |
Szerdán a Hold este lenyugszik, ezért fénye az éjszaka második felében nem zavarja a látványt. A Quadrantida meteorraj tagjai közepesen gyorsak, a Földhöz viszonyítva 45 kilométer/másodperces átlagsebességgel mozognak. A kékesefehér meteoroknak közel tizede után marad vissza néhány tizedmásodpercig vagy tovább is megfigyelhető nyom az égen.
Látványos tűzgömb a Dél-Afrikai Köztársaság felett