Mit keresünk a Marson?

Zöld marslakókat senki ne várjon, ám életre utaló nyomokat képes felfedezni az augusztus 6-án landoló Curiosity. A küldetés mérföldkő a Mars kutatásában: kiterjeszti a vörös bolygó vizsgálatát térben, időben és alaposságban is. Mi a célja ennek az egésznek? Újabb kérdések, újabb válaszok.

Az augusztus 6-án landoló Curiosity az eddigi legnagyobb és legfejlettebb Mars-járó. Mit tud a 2,5 milliárd dolláros bolygókutató szerkezet? Előző összeállításunk a küldetés fő technológiai jellemzőiről.

Forrás: NASA

Melyek a küldetés tudományos célkitűzései?

Elsősorban annak vizsgálata, hogy a Mars felszíni környezete a múltban és a jelenben milyen mértékben lett volna, illetve lenne lakható az általunk ismert földi életformák számára. Tíz különböző műszerével a Curiosity biokémiai folyamatok nyomát, valamint széntartalmú vegyületeket és összetett szerves anyagokat keres lézerindukált spektrométerrel, kőzetfúróval gyűjtött minták közvetlen anyagvizsgálatával, továbbá a légkör összetételének elemzésével. Emellett részletesen tanulmányozza a felszín sugárzási viszonyait, és nagy felbontású panorámafelvételeket is készít. Így a küldetés lehetővé teszi a leszállóhely múltbeli fejlődéstörténetének megismerését, kulcsfontosságú eredményekkel bővítve az emberiség marsi életfeltételekkel kapcsolatos tudását.

Mi a reálisan várható legnagyobb felfedezés?

Természetesen nem érdemes arra számítani, hogy a Curiosity civilizációt vagy esetleg magasan fejlett, többsejtű élőlényeket talál a Marson, arról viszont sok elismert szakember meg van győződve, hogy a bolygón egykor valóban kialakulhatott az élet. Ha ez biokémiai szempontból hasonló volt az általunk ismert földi élethez, és szerves anyagának maradványai valamilyen formában napjainkban is megtalálhatók a felszínen, akkor a rover képes lehet felfedezni ezeket a biomarkereket. Még izgalmasabb (és persze sokkal valószínűtlenebb) lehetőség, hogy a marsi organizmusok napjainkban is élettevékenységet folytatnak, ám a Curiosity ezt valószínűleg nem tudná megkülönböztetni a fosszíliáktól, mivel műszereit nem aktív anyagcsere-folyamatok kimutatására tervezték.

Forrás: NASA

Mikor és milyen űrszonda érkezik legközelebb a Mars térségébe?

Az MSL után előreláthatólag hosszú évekig nem érkezik újabb űreszköz a vörös bolygóhoz, ugyanis csak 26 földi hónaponként, az "indítási ablaknak" nevezett periódusokban tudunk gazdaságos útvonalon űrszondát küldeni a Marsra, és a 2013 végén következő alkalomra nincs ismert elképzelés. 2016 elején az Európai Űrügynökség sok éve halasztódó ExoMars keringőegysége és landolási próbát végrehajtó, műszerek nélküli leszállóegysége indulhat el a bolygó felé. Ez eredetileg európai-amerikai közös küldetés lett volna, ám a NASA 2012-ben visszalépett, így az űreszköz valószínűleg orosz hordozórakétával jut el a Marshoz. 2018-ban az ExoMars-sorozat újabb tagja, egy európai-orosz együttműködéssel készített rover kezdheti meg bolygóközi utazását külső bolygószomszédunk irányába. Korábban az orosz részvétel helyett még ennek terveiben is a NASA szerepelt fejlesztőpartnerként, visszalépése azonban arra utal, hogy alapvető változtatásokra készül Mars-programjában. Továbbá feltehetőleg Kína is saját stratégiát készít a vörös bolygó kutatására, ám ennek részletei egyáltalán nem ismertek. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a Mars néhány évtizeden belül új, globális űrverseny célpontja lesz, amelybe valószínűleg űrtevékenységgel foglalkozó magáncégek is bekapcsolódnak.

Forrás: NASA

Mikor kerülhet sor az első emberes küldetésre?

A jelenlegi, optimista elképzelések szerint az első bolygóközi űrutazók feltehetőleg a XXI. század második harmadában jutnak el a Marsra, legkorábban talán a 2030-as évek közepén. Ez azonban csak rendkívül bizonytalan becslésnek tekinthető, mivel a Viking-küldetés sikere után, az 1970-es évtized végén is úgy tervezték, hogy 30 éven belül űrhajósok lépnek külső bolygószomszédunk felszínére, ám az időközben eltelt három évtized során nem igazán kerültünk közelebb az emberes Mars-expedíció megvalósulásához.

Mi a célja a Mars kutatásának?

Napjainkban ez még alapkutatás, amely csak egy évtizedek vagy évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható. Ám a vörös bolygó megismerését legalább három különböző törekvés ösztönzi, fontos érvekkel támasztva alá a Mars-kutatásra fordított kiadások szükségességét.

Egyrészt a sajátunkhoz legjobban hasonlító égitest vizsgálatának lehetősége, amelynek tájait a földiekhez hasonló folyamatok alakítják az általunk megszokottól eltérő körülmények között, így a Mars szinte bolygóméretű laboratóriumként járulhat hozzá otthonunk működésének alaposabb megértéséhez - ezáltal például az emberiséget fenyegető globális környezetváltozás elkerüléséhez is.

Másrészt a Mars a Földön kívüli élet keresésének legígéretesebb célpontja is a Naprendszerben, felfedezése alapjaiban változtatná meg civilizációnk tudományos gondolkodását, sőt vallási rendszereit. Harmadrészt pedig, ha valamilyen okból - akár egy kisbolygó becsapódásának veszélye, akár túlnépesedés vagy atomháború miatt - tömegesen kellene elhagynunk a Földet, az emberi fajnak a vörös bolygó jelentené a legjobb esélyt a túlélésre, így minél hamarabb ki kell fejleszteni az ottani tartózkodáshoz szükséges eszközöket, s el kell végezni tesztelésüket a következő évtizedekben indítandó Mars-kutató űrszondák küldetései során.