Ez volt a Sandy útja az űrből

Az Egyesült Államokra hétfőn lesújtó Sandyről számos műholdfelvétel készült az elmúlt napokban. A hurrikánból mostanra mérsékelt övi ciklonná átalakult Sandy jelentős pusztítást okozott, de szupervihar kialakulására szerencsére nem került sor.

A Sandy magyar idő szerint hétfő éjszaka érte el az amerikai partokat, és nagy rombolást végzett. A jelenleg már a szárazföld felett haladó vihar az elmúlt napokban igen látványos volt a világűrből, és több műhold, valamint a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai is megörökítették.

A Sandy a Karib-térségben október 23-án

A Sandy október 19-én még csak egy névtelen trópusi depresszió volt Venezuelától északra. Október 23-án már trópusi viharrá erősödött (63 km/h széllel) a Karib-tengeren, ez az állapot látható a NASA Terra műholdjának fenti felvételén. Az amerikai nemzeti hurrikánközpont ekkor nevezte el Sandynek a vihart, és ezen a napon adták ki a riasztást Jamaica térségére. A vihar folyamatosan erősödött, és október 24-én hurrikánná minősítették át (130 km/h széllökésekkel), nem sokkal azelőtt, hogy elérte volna Jamaicát. Október 25-én 2-es erősségű hurrikánná fejlődött (185 km/h-s lökésekkel), és végigsöpört Kubán és Haitin. A Karib-térségben összesen 67 áldozatot szedett a Sandy, ebből 51-et Haitin.

Már Florida közelében, a Bahama-szigeteknél október 26-án

A hurrikán október 26-án indult meg a Bahamák felé. Október 27-én átmenetileg trópusi viharrá gyengült, majd visszaerősödött hurrikánná. Ekkora rendelték el az első evakuációkat az Egyesült Államok területén.

GOES-13 műhold, október 28.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) GOES-13 műholdjának felvételén a Sandy a keleti partok mellett, Florida félszigetétől kissé jobbra fent figyelhető meg. Az amerikai légierő "hurrikánvadász" repülőgépének mérései szerint a szélsebesség elérte benne a stabil 140 kilométer/órát, de ennél hevesebb széllökések is előfordultak.

A trópusi ciklonokat Amerikában hurrikánoknak, Ázsiában pedig tájfunnak nevezik. Kialakulásukat, méretüket és hatásukat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak a mérsékelt övezeti ciklonokhoz képest. A trópusi ciklonok ugyanis nem két légtömeg határán képződnek, hanem a meleg, nedves trópusi levegő játssza a főszerepet kifejlődésükben. További feltétel a legalább 26 Celsius-fokos tengerfelszín.

A Soumi NPP műhold felvétele infravörös tartományban készült, és a közel telihold által megvilágított felhők mellett a városok éjszakai fényei is láthatók, a bal alsó sarokban Florida figyelhető meg (október 28.)

A meleg tenger felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin megegyező irányban). Az így létrejött légköri képződmény egészen addig csak trópusi viharnak nevezhető, amíg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/óra). Ettől kezdve hivatalosan ciklonnak minősítik, és nevet is kap (többnyire női nevet).

A Sandy a partot érés előtt az USA keleti partvidékén

A Sandy központja végül október 29-én, helyi idő szerint az esti órákban ért partot Atlantic City-től 40 kilométerre. A pusztítást elsősorban az okozta, hogy a vihar jelentősen megemelte a partoknál az óceán vizét, és méterekkel felduzzasztotta a part menti vizeket, valamint a városokat átszelő folyókat is. Az áradás miatt a New Yorkot átszelő Hudson folyó több mint 5 métert emelkedett, és elöntötte New York alacsonyabban fekvő részeit. Víz alá került Atlantic City és Philadelphia egy része, és több másik part menti nagyváros is. A Washington Post szerint 7,5 millió ember maradt áram nélkül a vihar miatt, és az amerikai halálos áldozatok száma legalább 16.

A Sandy az éjszaka folyamán fokozatosan átalakult mérsékelt övi viharciklonná, de mivel a trópusokról származó levegőt hozott magával, ezért a modellek által előre jelzett 30-150 milliméternél több csapadékot adott, Virginia Beach-en a csapadék mennyisége a 235 millimétert is elérte. A keleti parton 120-140 km/h-s széllökéseket okozott, de a Mt. Washington nevű hegyen 163 km/h-s széllökést is mértek.

A Sandy a Nemzetközi Űrállomásról október 29-én

Az Egyesült Államokat végül az Appalache-hegység védte meg a korábban jósolt szupervihartól. A szárazföld belseje felett lévő hideg légtömeg ugyanis nem tudott átkelni az Appalache-hegységen, így nem tudta megerősíteni a szárazföld fölé érkezett Sandyt. A kettő egyesüléséből lett volna "szupervihar", pontosabban viharciklon.

A kép bal oldalán látható hideg légtömeg nem tudott egyesülni a jobbról érkerő Sandy-vel, így elmaradt a szupervihar