Hatalmas becsapódás lehet a Marson 2014-ben

Teljesen megváltozhat a Mars, ha egy jövő októberben odaérő üstökös eltalálja. A száraz, vörös bolygóból egy melegebb és vizesebb világ lehet, ami akár jól is jöhetne nekünk.

Miközben a Földön a kisbolygók elleni védekezés lehetőségeit fontolgatják - az imádságoktól az atombombákig -, nem elhanyagolható annak esélye, hogy rövidesen bolygószomszédunkon, a Marson történik egy nagy becsapódás.

A NASA szerdán kiadott cikke szerint egy üstökös tart a Mars felé, és becsapódásának esélye egy a kétezerhez, ami jelentősnek számít. Emlékeztetőül: az Apophis kisbolygó 2036-os Földbe csapódásának esélye 1:250 000-hez volt, ami az új megfigyelések alapján tovább csökkent.

Fantáziarajz a Mars felé közeledő üstökösről

A 2013 A1 jelű üstökös 2014 októberében találkozhat a Marssal. Az égitest átmérője a jelenlegi becslések szerint 1-3 kilométer. Egy ekkora test becsapódása a Földön globális fajkihalást okozna, és eltörölné a civilizációt. A becsapódás során 35 millió megatonna TNT-egyenértéknek megfelelő energia szabadulna fel (a dinoszauruszokat is kipusztító, 65 millió évvel ezelőtti test robbanása ennél háromszor nagyobb, míg a februári nagy orosz meteor-robbanás 80 milliószor kisebb energiájú volt).

Fantáziarajz a becsapódásról

Egy ilyen esemény jelentősen átformálná a Marsot. "Egy hatalmas éghajlati kísérletként gondolok erre a lehetőségre" - mondja Michael Meyer, a NASA Mars Exploration Programjának egyik vezető kutatója. "Egy ilyen becsapódás rengeteg port, homokot, vizet és egyéb anyagot juttatna a bolygó légkörébe. Ennek eredményeképpen a mainál melegebb és vizesebb Mars jöhetne létre."

Tulajdonképpen egy terraformálási program futna le: a légkörbe kerülő anyagok miatt erős üvegházhatás lépne fel, ezért melegedne a bolygó. Ez önmagát gyorsító folyamattá válna, ha a melegedés miatt további üvegházhatású gázok kerülnének a légkörbe. Egy melegebb Marson pedig megolvadhatna a talajban lévő vízjég is.

Mielőtt az új folyókba és tavakba telepítendő moszatokról kezdenénk gondolkodni, egyelőre nagyobb annak az esélye, hogy az üstökös szorosan a Mars mellett halad el. Ez is fantasztikus megfigyelési lehetőség lenne az ott dolgozó űrszondáknak. A látványon túl: egy szoros közelítéskor a Mars az üstökös kómájába és csóvájába kerülne. Jelenleg öt aktív űrszonda kutatja a Marsot: három keringőegység és két rover, az Opportunity és a Curiosity (becsapódás esetén az utóbbi tovább működhetne, mert nem napelemes energiaellátása van).

Kivételes szerencsés helyzet, hogy a legújabb Mars-szonda, a légkört vizsgáló MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) mindössze néhány héttel az üstökös előtt érkezik meg a bolygóhoz (ha a tervek szerint elindul az idén novemberben). Bár az üstökös érkezésekor még nem kezdi meg a tudományos fázist (eltart egy darabig a pályára állás, a műszerek beüzemelése és tesztelése), az üstökösnek a Mars légkörére gyakorolt hosszabb távú hatásait már tanulmányozhatná.

Akármi is történik a jövő októberben a Marsnál, kozmikus értelemben a közvetlen közelben zajlik majd, és egy újabb példa arra, hogy saját bolygónk sincs biztonságban a becsapódások ellen.